Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Az SOS Balaton vizualizációja a beépített tópartról.
Nyitókép: sosbalaton.hu

Hihetetlen támogatottság a „természetes Balaton-partért” kezdeményezés mögött – térképen a csatlakozók

Már 70-nél is több szervezet csatlakozott az SOS Balaton kezdeményezéshez, amelynek célja a tó természetes partszakaszainak megőrzése és lehetőség szerint a beépítések csökkentése. Éger Ákos, a kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke számolt be a fejleményekről az InfoRádióban.

Az SOS Balaton kezdeményezést öt civil szervezet indította útjára, több mint 70 szervezet csatlakozott már hozzá, és várnak további csatlakozókat is.

Mint Éger Ákos, a kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta, három dolgot kérnek a kormánytól:

  • állítsa meg a Balaton partján a további veszteségeket a természetközeli területekkel kapcsolatban
  • védje meg azt, ami még megmaradt,
  • ahol lehet, kezdje el helyreállítani a korábban károsított partszakaszokat a Balaton partján.

„Ha a Balaton teljes partját 100 egységnek vesszük, akkor több mint 55 egységet ebből már beépítettünk, átalakítottunk,

leköveztünk, lebetonoztunk, feltöltöttük,

kikötőt építettünk vagy lakóparkot. A déli parton még rosszabb a helyzet, ott 100 egységből 75-öt már átalakítottunk, ez azt jelenti, hogy mindössze 20 kilométer természetközeli partszakasz maradt” – vázolta.

Szerinte amikor beépítünk 100-200-500 métert, akkor „a kevésből veszünk már el”, pedig a parti természetes élőhelyeket úgy is elképzelhetjük mint a Balaton immunrendszerét, ami

  • szűr,
  • vizet tart meg,
  • vizet tart vissza,
  • élőhelyet ad,
  • kapcsolatot teremt a tó és a vízgyűjtő terület között.

A Balaton természetes védekező képessége itt jelenik meg.

Szeretnék, ha a kormány megvizsgálná, hogy a folyamatban lévő beruházásoknál lehet-e még és kell-e beavatkozni, akár leállítani tervezési vagy kivitelezési szakaszban folyamatokat.

A még megmaradt természetközeli partszakaszokra sokkal szigorúbb szabályozást követelnek, a megtartás szerinte akár javíthat is a Balaton állapotán. Ezen kívül pedig egy Balaton-helyreállítási programot is kérnek a korábban károsított partszakaszok lehetőség szerinti helyreállítására.

Az kezdeményezés apropóját egyébként egy fonyódi beruházás adta, ami veszélyeztet egy vízbefolyást is, ezáltal hatással van az egész Balaton ökológiai állapotára, így tehát nem egy beruházásról, hanem a tó egészéről szó van.

Hogy vissza lehet-e állítani már beépített partszakaszokat, arról azt mondta, Nyugat-Európában erre már vannak példák, ott egyrészt a hibák elkövetésében is előrébb tartanak, másrészt a károkozáshoz való hozzáállásban is. „Rájöttek, hogy sem az embereknek, sem a természetnek nem tesz jót a túlzott beépítés, és már elindultak Nyugat-Európában, de akár környező országokban és a horvát tengerparton is beruházások vagy akár kész épületek visszabontása is, a part visszaadása a természetnek, a visszavadítás” – mondta.

Üdvözlik a kormány előzetes kommunikációját az ügyben, mert már miniszteri szinten is elhangzott, hogy a tavat természetközelibb állapotba kell hozni, ezt a folyamatot szeretnék ők is segíteni, ehhez társadalmi támogatottságot felmutatni.

A www.sosbalaton.hu oldalon egy adatvizualizációs eszköz segítségével mindenki megtekintheti, hogy 10, 30 vagy 100 méteren belül milyen beépítettsége van a Balatonnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×