Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen – jelentette ki Görög Márta igazságügyi miniszter az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.

A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.

Értékelése szerint az elmúlt 16 évben az államszervezet különböző intézményei és szereplői működésük során

nem önálló alkotmányos szerepfelfogásuknak megfelelően jártak el, hanem döntéseikben és mulasztásaikban egyaránt ugyanazon központi politikai akaratot érvényesítették,

és kiválasztásuk kizárólag az azonos politikai többség akaratán alapult, egyes esetekben személyre szabott jogalkotás útján nyerték el megbízatásukat. Ennek eredményeként az alkotmányos intézményrendszerben olyan személyi és intézményi függőségi viszonyok alakultak ki, amelyek a hatalommegosztás, a személyes és intézményi autonómia érvényesülését jelentősen korlátozták.

Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.

Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. Emlékeztetett: a kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát. Értékelése szerint e javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette:

az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.

A miniszter az országgyűlési képviselői megbízatás 12 éves (három ciklusra vonatkozó) időkorlátjáról azt mondta: az intézkedés nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése, hiszen, bár elméletben egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz a gyakorlatban, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek. Szerinte ez biztosítja, hogy a népképviseletben az új tapasztalatok és nézőpontok az alkotmány erejénél fogva tudjanak érvényesülni. Úgy vélte: a Magyarországon a becsontosodott struktúrák megbontása csak ilyen pozitív diszkriminációs intézkedéssel lehetséges a jogállami helyreállítás szellemében.

A bírósági igazgatást érintő módosításokkal kapcsolatban kifejtette: a jövőben a bíráknak közvetlen beleszólásuk lesz az Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve a Kúria elnökének jelölési folyamataiba, így lehetetlenné téve a kormányzati motivációjú választás lehetőségét. Jelezte: az intézményi megújulás és függetlenség erősítése érdekében hat évre módosítják az OBH, illetve a Kúria elnöki mandátumának idejét.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos szabályozásról szólva elmondta: a javaslatban foglalt reform – a 70 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása, a 9 éves mandátum, az elnökválasztás régi-új szabályai, illetve a hatásköri korlátozások megszüntetése – együttesen jelentik a testület függetlenségének, a hatékony alkotmánybíráskodásnak a helyreállítását.

Jelezte: a javaslat a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, mert a közpénzek magánvagyonná alakítása, a piaci verseny torzítása, nemzeti erőforrások pazarlása azonnali beavatkozást igényel.

Közölte: a javaslat visszanyúl a rendszerváltáskor kialakított konszenzushoz, visszaállítja a megye elnevezést, ezzel szimbolikusan előre jelezve a modern területi közigazgatás és az önkormányzati igazgatás sürgető reformját. A fegyveres szerveket érintő szabályozás területén a javaslat megszünteti az Országgyűlési Őrséget és visszaállítja az Országgyűlés elnökének hagyományos fegyelmi jogköreit - jelezte.

A Költségvetési Tanács a továbbiakban nem gyakorolhat vétójogot a költségvetés elfogadása tekintetében,

jelentősen megerősítve a mindenkori kormánytöbbség költségvetési felelősségét – emelte ki.

Szerinte a hatalomgyakorlás demokratikus jellegének megteremtését szolgálja a sarkalatos törvények tárgykörének csökkentése is, a minősített többséggel elfogadott szabályok ugyanis szükségtelenül széles körben korlátozzák a mindenkori, alkotmányozó többséggel nem rendelkező kormányokat abban, hogy a közhatalmat megfelelő módon gyakorolják.

Az alaptörvény tizenhetedik módosításával az alkotmányozó hatalom arra is ígéretet tesz, hogy megkezdődik az átfogó, széles szakmai és társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmányozási folyamat, emellett a javaslat helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet – összegzett Görög Márta.

Fidesz: tárgyalásra alkalmatlan a javaslat

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: ez a javaslat tárgyalásra alkalmatlan, a Fidesz ezért nem is ad be módosító javaslatot hozzá. Semmilyen formában nem tudnak asszisztálni hozzá, ezért csütörtökön tüntetnek ellene – közölte.

Úgy vélte, olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, mert 1990 óta mindig a nép dönthetett, hogy kiket akar az Országgyűlésbe küldeni, kiket akar kormányon látni, kiket ellenzékben. Azt mondta, Magyarországon 1990 óta demokratikus körülmények voltak, a jogszabályok a demokrácia követelményeinek alapvetően megfeleltek.

A képviselő szerint a termőföld esetében óriási hiba a kétharmados védelem megszüntetése, ez ugyanis azt teszi lehetővé, hogy

könnyen meggyengíthetnek egy olyan szabályozást, amely kizárja a külföldi termőföld-tulajdonszerzést. Itt indokolt lenne a kétharmados szabályozás fenntartása

– vélekedett.

Azt is kifogásolta, hogy meglátása szerint az Alkotmánybíróságot lefejezik és szerzett jogokat vonnak el a bíráktól. A korhatár jövőbeli bevezetése ugyan lehetséges, de nem elfogadható olyan bírák esetében is bevezetni, akiket nem ilyen szabályozási keretben választottak meg – mondta.

Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban kifejtette: ez a szabályozás csak az ellenzéki frakciókat érintené, a Tiszáét nem. Véleménye szerint semmilyen nemzetközi jogi szabályozásnak nem felel meg, a demokratikus versenyt is torzítja egy ilyen intézkedés, és csak addig van demokrácia Magyarországon, amíg a választópolgárok döntik el, ki ülhet a parlamentben. Nem lehet a demokráciára hivatkozni, hiszen szűkítik a demokratikus szabályokat ezzel a szabályozással – közölte. Hozzátette: elfogadhatatlan és példátlan ez a korlátozás, egyetlen európai, jogállami példát sem tudnának hozni hasonlóra.

Hangsúlyozta: a javaslat „mélypontja” a köztársasági elnöki tisztséget érintő rész, ezek után aligha lehet beszélni arról, hogy az államfőnek méltósága van, bárki is legyen majd a következő betöltője e posztnak. Ez a döntés nem legitim, és a következő államfő legitimitása is megkérdőjelezhető lesz – mondta.

Úgy látja, a köztársasági elnöknek politikai felelőssége nincs, ezért hiába beszél a kormány arról, hogy az államfő milyen politikai hibákat követett el, ez irreleváns,

a politikai hibák nem szolgálhatnak indokul

az eltávolításra.

KDNP: tiltakoznak az önkény kiépítése ellen

Rétvári Bence (KDNP) kiemelte: tiltakozniuk kell az önkény kiépítése ellen, ezért tüntetnek csütörtökön a javaslat ellen. Felvetette: ha a Fidesz valóban felszámolta a jogállamot, Magyar Péter miniszterelnök miért szavazott korábban többször is arra a rendszerre, amelyre most azt mondja, hogy nem volt jogállami rendszer?

Közölte: az expozéban az hangzott el, hogy meg kell erősíteni a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, mégis szinte mind lefejezik az ellensúlyokat megtestesítő intézményeket, hogy majd új embereket nevezzenek ki ezek élére. Ez éppen a meggyengítése és nem a megerősítése az ellensúlyoknak.

Rétvári Bence kitért rá: az expozéban elhangzott a személyre szabott jogalkotás elítélése is, miközben a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére vonatkozó rész éppen ilyen, hiszen ez csak Sulyok Tamásra vonatkozik.

Úgy vélte, a javaslat nem áll összhangban az európai alkotmányos demokráciák jogelveivel, hiszen sehol sem távolítottak el így köztársasági elnököt vagy fejeztek le Alkotmánybíróságot. A képviselő szerint

a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás Magyar Péter „személyes bosszúja”.

Azt is kifogásolta, hogy eltörlik a vármegye és főispán megnevezést, ez ugyanis – meglátása szerint – az ezeréves magyar múlt megtagadása.

Juhász Hajnalka (KDNP) felszólalását úgy kezdte: jogállamisági szempontból Isten hozott mindenkit a kubai szocialista köztársaságban. Magyarország olyan „illusztris klubba– lép be jogállamisági szempontból az alaptörvény-módosítással, mint a Fülöp-szigetek, Botswana és Paraguay – hangoztatta.

Szerinte olyan intézkedések történnek, amelyek az elmúlt 100 évben egyetlen nyugati demokráciában nem voltak, amit most bevezetni készülnak, arra inkább a harmadik világban találni példákat.

Szóvá tette a miniszterelnöki megbízatás hosszának korlátozását, mondván az EU-ban erre nincs példa, de Kubában és Botswanában igen.

Úgy folytatta, nincs ismert eset az unióban az államfő alkotmány-módosítással történő leváltására sem. Szerinte Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása után a kormányfő saját bábját fogja beültetni ebbe a pozícióba. Illetve a nyugati demokráciákban sehol nem korlátozzák a parlamenti képviselők ciklusainak számát.

Úgy értékelt, a kormány „ezt a forgatókönyvet Brüsszellel közösen” írta, mert gyengül a parlament szerepe a szuverenitásvédelemben, és egy gyengébb parlament nehezebben tudja kontrollálni a kormány brüsszeli tárgyalásait is. Nem építhetnek jogállamot olyan eszközökkel, amelyek maguk is sértik a jogállamiságot – mondta.