A Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladat nélkül, politikai célból jött létre, így "nincs helye alkotmányos demokráciában" – hangoztatta Melléthei-Barna Márton, a Tisza képviselője a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.

Valójában arról döntünk, hogy a magyar állam intézményei közfeladatokat látnak-e el, vagy politikai akaratot szolgálnak ki; arról, hogy az állam a polgárok szabadságát védi-e, vagy a polgárokkal szemben lép fel. A kérdés tehát az, hogy egy alkotmányos demokráciában elfogadható-e egy olyan hivatal fenntartása,

amelynek tényleges rendeltetése a politikai megfélemlítés

– fogalmazott az előterjesztő.

Melléthei-Barna Márton megjegyezte: a demokrácia már akkor is sérül, ha az állampolgárnak végig kell gondolnia, milyen következménye lesz a véleménynyilvánításának.

Kiemelte: a törvényjavaslat nem a magyar állam szuverenitásának védelmét szünteti meg, hanem a szuverenitás fogalmának visszavételéről szól. Arról, hogy a szuverenitás ne legyen többé politikai bunkósbot vagy olyan gumifogalom, amivel bárkire rá lehet mutatni, aki a hatalom számára kellemetlen - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az államnak joga és kötelezettsége fellépni a szuverenitás sérelme ellen, de jogállami kertek között, politikai semlegesség, világos hatáskörök és bírói kontroll mellett.

A hivatal működését értékelve a kormánypárti képviselő kijelentette, ami történt, nem szuverenitásvédelem volt, hanem "a szuverenitás fogalmának kisajátítása", így a hivatal megszüntetése nem gyengíti, hanem erősíti az országot.

Hozzátette: ez a döntés azt üzeni, hogy Magyarországon a közhatalom nem használható politikai megfélemlítésre. Az állami intézményrendszer nem szolgálhat pártpolitikai célokat, a közélet szereplőit nem lehet hivatalos gyanú légkörében tartani, a sajtó, a civil társadalom és az állampolgári részvétel pedig nem veszélyforrás, hanem a demokratikus működés része - mondta Melléthei-Barna Márton.

További érvek és ellenérvek

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a magyar szuverenitást nem az védi, ha az állam saját polgárait, civil szervezeteit, újságíróit, közéleti szereplőit és politikai ellenfeleit figyeli, listázza, megbélyegzi vagy politikai nyomás alá helyezi.

Az államtitkár kifejtette: egy alkotmányos demokráciában az állam nem kezelheti ellenségként a saját polgárait csak azért, mert azok véleményt mondanak, szervezetet alapítanak, újságot írnak, közéleti vitában részt vesznek, vagy nem értenek egyet a politikai hatalommal. "A demokratikus közéletben a kritika nem fenyegetés, a független sajtó nem idegen érdek, a civil szervezet nem automatikusan gyanús szereplő, az ellenzéki vélemény pedig nem nemzetbiztonsági kockázat" - fogalmazott.

Molnár Zoltán (Tisza) kiemelte arról beszélt, hogy az előző kormány által létrehozott intézmény, "valójában nem a hazát védte, hanem saját politikai hatalmát próbálta meg bebetonozni a társadalmi elégedetlenséggel szemben".

Szűcs Gábor, a Fidesz vezérszónoka felidézte: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt 2024-ben azért hozták létre, hogy védje Magyarország önrendelkezését, a szervezet feladata a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása és vizsgálata a politikában, a médiában és a civil szférában, megelőzve az illegális külföldi kampányfinanszírozást és a nemzeti érdek sérülését.

Szerinte nem meglepő, hogy a hivatalt a kormány megszünteti.

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy Magyarország egyik piacvezető, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi televíziójából több munkatársat is "beejtőernyőztettek" a kormányzatba.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka szerint azért hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy a magyar állam rendelkezhessen olyan intézményi eszközökkel, amely képes feltárni és nyilvánosságra hozni a Magyarország alkotmányos önazonosságát, nemzeti érdekeit és demokratikus működését sértő külföldi beavatkozási kísérleteket.

Szerinte, ha a kormány célja valóban a magyar szuverenitás megerősítése lenne, akkor a hivatal megreformálásáról vitáznának, nem pedig a megszüntetésről.

Apáti István (Mi Hazánk) jelezte: a vita nem pusztán a hivatal megszüntetéséről hanem a magyar szuverenitásról is szól, amely valamennyi szívében és lelkében magyar embernek elsőrendű kérdés.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt felesleges intézményként, politikai kifizetőhelyként jellemezte, és azt mondta: a legnagyobb probléma, hogy rövid fennállása alatt a nevében foglalt funkciót sem tudta betölteni. Ráadásul súlyosították a megítélést azzal, hogy egy "romlott múlttal rendelkező" embert helyeztek az élére - emelte ki.

Zárszó

Melléthei-Barna Márton (Tisza) a vitában elhangzottakra reagálva fontosnak nevezte a szuverenitást és annak védelmét, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ennek megvannak és korábban is megvoltak a megfelelő intézményi keretei. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem erre a célra jött létre, és nem is ezt a funkciót töltötte be, valódi hatásköre, valódi jogosítványai nem voltak, kizárólag civilek, állampolgárok, ellenzékiek megfélemlítésére szolgált, erre pedig nincs szükség.

Visszautasította a vádat, hogy a hivatal megszüntetése a Brüsszellel kötött paktum része lenne, hangsúlyozva, egyrészt nincs ilyen paktum, másrészt a hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot nem a kormány, hanem ő maga írta és nyújtotta be.