Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
The Parliament view and the green field. Budapest, capital of Hungary
Nyitókép: Getty Images

Nézőpont: a Fidesz 108, a Tisza 82 mandátumot szerezne most vasárnap

A Nézőpont Intézet júniusi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP legvalószínűbb listás eredménye 44 százalék, a második hely a Tisza Párté 39 százalékkal. A két nagy párton kívül csak a Mi Hazánk Mozgalom lépné át az 5 százalékos küszöböt.

A Tisza Párt március–áprilisi Nemzet hangja aláírásgyűjtését követően véget ért a kormány Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló április–júniusi VOKS 2025 szavazása is. A mozgósító kampányokat követően közeledett a két nagy párt legvalószínűbb listás támogatottságának értéke, de a Fidesz hibahatáron túli előnye változatlan maradt – írja a Nézőpont Intézet, amely szerint a Tisza Párt nem a Fidesz, hanem az egyéb baloldali pártok, a választástól távolmaradó Momentum és az emblematikus vezetőjét lecserélő DK rovására erősödött.

Mint olvasható, a legvalószínűbb listás eredménybe a választási részvételüket biztosra ígérő választók biztos és segédkérdésekkel beazonosított pártpreferenciája tartozik. Ez az adat sokkal pontosabban közelíti egy „most vasárnap” tartott választás listás eredményét, mint a „biztos választók” bázisán az utóbbi napokban, más intézetek által bemutatott számsor, amely nem veszi figyelembe a részvételükben biztos, de pártválasztásukban bizonytalan vagy azt elrejteni akaró választók szavazatát.

A Fidesz 44 százalékos listás eredménnyel győzne egy most vasárnapi, mintegy 10 hónappal a várható 2026-os országgyűlési választási időpont előtt tartott választáson. Ez az eredmény hibahatáron belül megfeleltethető a márciusi eredményének (45 százalék) és az egy évvel ezelőtti EP-választáson elért belföldi eredményének (43,7 százalék) is. Azaz a Fidesz által elérhető választási eredmény nem változott az elmúlt egy évben.

A Tisza Párt támogatottsága (39 százalék) öt százalékponttal marad el a kormánypártokétól, de – a többi baloldali párt rovására – négy százalékponttal erősödött március (35 százalék) és 8,5 százalékponttal a tavalyi EP-választás óta (29,5 százalék).

A két nagy párt mellett csak a Mi Hazánk Mozgalom (7 százalék) jutna be a parlamentbe, mely kettő százalékpontot veszített a márciusi eredményéhez képest, ez megfelel a tavalyi EP-választáson elért belföldi szavazatarányának (6,7 százalék). A DK 3 százalékot érne el.

A Nézőpont Intézet elkészítette a „legvalószínűbb listás eredmény” alapján az új Országgyűlés összetételére vonatkozó mandátumbecslését is. A számítás során az EP-választási eredményeket vették figyelembe szavazóköri szinten, az országos közvélemény-kutatási adatokat 2024 és 2025 júniusában, valamint az egyes szavazótáborok településtípus szerinti változását. Ezek alapján egy most vasárnap tartott választás során a Fidesz 108, a Tisza Párt 82, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 8 mandátumot szerezne. A 199. mandátum pedig a német nemzetiségi képviselőnek jutna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×