Infostart.hu
eur:
355.96
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Forrás:Magyarépítők

Zugló kompenzációt követel a Bosnyák téri irodakomplexum beruházójától

Június végi határidőt adott a zuglói önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexum beruházójának, hogy nyilatkozzon arról, hogyan kompenzálja a kerületet a növekvő forgalom, a zaj és a kieső adóbevétel miatt. Rózsa András polgármester az InfoRádióban elmondta: próbálnak peren kívül megállapodni, de szabni kellett egy határidőt, hiszen a projekt a végéhez közeledik.

A Bosnyák téri vásárcsarnoktól a Csömöri út mentén a Rákos-patakig húzódó területet még 2006-ban adta el a kerület akkori fideszes vezetése. Közcélú beruházásokat ígértek, valamint lakó- és irodaépületeket. A helyiek egy csoportja hevesen tiltakozott a nagyszabású beruházás ellen, mondván, az túlterheli a környéket, ellehetetlenítve a forgalmát, valamint árt a kerületrész nyugodt, családi házas jellegének. Végül kevesebb emeletes lakóház épült, lényegében egy irodakomplexum jött létre, a magáncélúként indult projektet pedig az állam előbb nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, majd megvásárolta.

Zugló polgármestere szerint nemcsak hogy az ígért közcélú beruházások nem valósultak meg, de a beruházó területrendezési szerződést sem kötött a mai napig Zugló önkormányzatával. Rózsa András az InfoRádióban hozzátette: voltak tervezetek korábban, a kerület előző vezetése tárgyalt is róluk, de ezekből semmi sem került a képviselőtestület elé.

"Miután letettem az esküt, tavaly októberben felvettem a fonalat, elkezdtünk tárgyalni, de egyelőre nem jutottunk eredményre" – hangsúlyozta a kerületvezető, aki szerint Zuglót nagyon súlyos károk érték a beruházás kapcsán, például "iszonyatosan nagy" forgalomnövekedés várható a Nagy Lajos király útján és a Csömöri úton.

"Nem beszélve arról, hogy az állam a vevő, tehát az irodaházakat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárolta meg, és olyan állami szervek, fegyveres testület fog ide kerülni, mint például a NAV, ami azt jelenti, hogy ebből nem lesz építményadó-bevétele a kerületnek" – jelezte a polgármester.

A korábbi tervek szerint ezzel a beruházással együtt elkészült volna egy önkormányzati városközpont is egy új szakrendelővel, egy megújult piacépülettel, és még akár a polgármesteri hivatal is odakerült volna, de

ezek ellehetetlenültek, hiszen ezt hitelből csinálta volna meg az önkormányzat, a hitel alapja pedig az építményadó-növekmény lett volna, sorolta.

"Jelenleg ott tartunk, hogy az önkormányzat igencsak kisemmizve áll ebben a projektben" – állapította meg a polgármester, aki szerint az építési szabályzatot többszörösen áthágták, nagyon sűrű a beépítés, és ezért cserébe a beruházónak valamilyen kompenzációt kellene fizetnie a kerületi lakóknak és a kerületnek.

"Iszonyatos a zaj-, a szemét- és a porterhelés, valamint forgalmi terhelés is érte a közvetlen környéket, rengeteg lakossági panasz érkezik, és a kerület szeretné, hogy ezt kompenzálná valahogy a beruházó. Amennyiben azt látjuk, hogy nem kíván megállapodni a kerülettel, akkor kénytelenek leszünk jogi útra terelni ezt a kérdést, és ehhez szabott a képviselőtestület egy szűkebb határidőt" – fogalmazott Zugló polgármestere, aki ezzel együtt bízik egy peren kívüli megegyezésben.

A kompenzáció lehetne pénzbeli, vagy természetbeli. Korábban volt egy 2 milliárd 950 millió forintos pénzbeli ajánlata a beruházónak, azon kívül, hogy a közvetlen környezetében lévő utakat megcsinálja az építtető, ami kötelező elem a korábbi szerződésekből, és nem mellesleg az ő érdeke is, de egyáltalán nem kompenzáció – hangsúlyozta a kerület vezetője.

A kieső építményadó-bevétel évi 5-600 millió forint

a polgármester szerint. "Erre alapoztunk volna más beruházásokat is. Az álláspontunk szerint a beruházónak jeleznie kellett volna korábban számunkra, hogy bármilyen szerződést vagy előszerződést köt a nemzeti vagyonkezelővel. Ennek hiányában sem az egyetértési jogunkkal, sem pedig elővásárlási joggal nem tudtunk élni, így lényegében megszegte a beruházó a törvényi kötelezettségeit" – jelezte Rózsa András.

A polgármester arról is beszélt, hogy vélhetően októberig fog tartani az építkezés, amelynek során már a második termálkutat fúrja a beruházó Bayer Construct Zrt. Zuglóban.

"A termálkútfúrás egy nonstop zajló munkafolyamat, ami ütemes zajterhelést jelent a környéken élőknek, még a nagyon komoly forgalomterhelés mellé" – mondta a polgármester, aki arról is beszélt, hogy tud olyan lakóról, aki elköltözött a kerületből, mert nem bírta tovább ezt az építkezést.

"Ez egy iszonyatosan nagy volumen, itt 244 milliárd forintért kötöttek elővásárlási szerződést az irodaházakra" – illusztrálta a nagyságrendet Rózsa András.

(A nyitóképen a projekt egyik látványterve.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×