Infostart.hu
eur:
362.78
usd:
323.28
bux:
147607.45
2026. november 4. szerda Károly
Nyitókép: Forrás:Magyarépítők

Zugló kompenzációt követel a Bosnyák téri irodakomplexum beruházójától

Június végi határidőt adott a zuglói önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexum beruházójának, hogy nyilatkozzon arról, hogyan kompenzálja a kerületet a növekvő forgalom, a zaj és a kieső adóbevétel miatt. Rózsa András polgármester az InfoRádióban elmondta: próbálnak peren kívül megállapodni, de szabni kellett egy határidőt, hiszen a projekt a végéhez közeledik.

A Bosnyák téri vásárcsarnoktól a Csömöri út mentén a Rákos-patakig húzódó területet még 2006-ban adta el a kerület akkori fideszes vezetése. Közcélú beruházásokat ígértek, valamint lakó- és irodaépületeket. A helyiek egy csoportja hevesen tiltakozott a nagyszabású beruházás ellen, mondván, az túlterheli a környéket, ellehetetlenítve a forgalmát, valamint árt a kerületrész nyugodt, családi házas jellegének. Végül kevesebb emeletes lakóház épült, lényegében egy irodakomplexum jött létre, a magáncélúként indult projektet pedig az állam előbb nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, majd megvásárolta.

Zugló polgármestere szerint nemcsak hogy az ígért közcélú beruházások nem valósultak meg, de a beruházó területrendezési szerződést sem kötött a mai napig Zugló önkormányzatával. Rózsa András az InfoRádióban hozzátette: voltak tervezetek korábban, a kerület előző vezetése tárgyalt is róluk, de ezekből semmi sem került a képviselőtestület elé.

"Miután letettem az esküt, tavaly októberben felvettem a fonalat, elkezdtünk tárgyalni, de egyelőre nem jutottunk eredményre" – hangsúlyozta a kerületvezető, aki szerint Zuglót nagyon súlyos károk érték a beruházás kapcsán, például "iszonyatosan nagy" forgalomnövekedés várható a Nagy Lajos király útján és a Csömöri úton.

"Nem beszélve arról, hogy az állam a vevő, tehát az irodaházakat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárolta meg, és olyan állami szervek, fegyveres testület fog ide kerülni, mint például a NAV, ami azt jelenti, hogy ebből nem lesz építményadó-bevétele a kerületnek" – jelezte a polgármester.

A korábbi tervek szerint ezzel a beruházással együtt elkészült volna egy önkormányzati városközpont is egy új szakrendelővel, egy megújult piacépülettel, és még akár a polgármesteri hivatal is odakerült volna, de

ezek ellehetetlenültek, hiszen ezt hitelből csinálta volna meg az önkormányzat, a hitel alapja pedig az építményadó-növekmény lett volna, sorolta.

"Jelenleg ott tartunk, hogy az önkormányzat igencsak kisemmizve áll ebben a projektben" – állapította meg a polgármester, aki szerint az építési szabályzatot többszörösen áthágták, nagyon sűrű a beépítés, és ezért cserébe a beruházónak valamilyen kompenzációt kellene fizetnie a kerületi lakóknak és a kerületnek.

"Iszonyatos a zaj-, a szemét- és a porterhelés, valamint forgalmi terhelés is érte a közvetlen környéket, rengeteg lakossági panasz érkezik, és a kerület szeretné, hogy ezt kompenzálná valahogy a beruházó. Amennyiben azt látjuk, hogy nem kíván megállapodni a kerülettel, akkor kénytelenek leszünk jogi útra terelni ezt a kérdést, és ehhez szabott a képviselőtestület egy szűkebb határidőt" – fogalmazott Zugló polgármestere, aki ezzel együtt bízik egy peren kívüli megegyezésben.

A kompenzáció lehetne pénzbeli, vagy természetbeli. Korábban volt egy 2 milliárd 950 millió forintos pénzbeli ajánlata a beruházónak, azon kívül, hogy a közvetlen környezetében lévő utakat megcsinálja az építtető, ami kötelező elem a korábbi szerződésekből, és nem mellesleg az ő érdeke is, de egyáltalán nem kompenzáció – hangsúlyozta a kerület vezetője.

A kieső építményadó-bevétel évi 5-600 millió forint

a polgármester szerint. "Erre alapoztunk volna más beruházásokat is. Az álláspontunk szerint a beruházónak jeleznie kellett volna korábban számunkra, hogy bármilyen szerződést vagy előszerződést köt a nemzeti vagyonkezelővel. Ennek hiányában sem az egyetértési jogunkkal, sem pedig elővásárlási joggal nem tudtunk élni, így lényegében megszegte a beruházó a törvényi kötelezettségeit" – jelezte Rózsa András.

A polgármester arról is beszélt, hogy vélhetően októberig fog tartani az építkezés, amelynek során már a második termálkutat fúrja a beruházó Bayer Construct Zrt. Zuglóban.

"A termálkútfúrás egy nonstop zajló munkafolyamat, ami ütemes zajterhelést jelent a környéken élőknek, még a nagyon komoly forgalomterhelés mellé" – mondta a polgármester, aki arról is beszélt, hogy tud olyan lakóról, aki elköltözött a kerületből, mert nem bírta tovább ezt az építkezést.

"Ez egy iszonyatosan nagy volumen, itt 244 milliárd forintért kötöttek elővásárlási szerződést az irodaházakra" – illusztrálta a nagyságrendet Rózsa András.

(A nyitóképen a projekt egyik látványterve.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Tisza-kormány: kereshetővé váltak az ügynökakták, rács mögött marad Bús Balázs

Tisza-kormány: kereshetővé váltak az ügynökakták, rács mögött marad Bús Balázs

Megnyíltak az ügynökakták Magyarországon: több tízezer egykori állambiztonsági hálózati személy neve és adatai váltak nyilvánosan kereshetővé. Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségű lépésként értékelte a dokumentumok közzétételét. Közben az Országgyűlésben folytatódik a törvényalkotás, a képviselők többek között a kisnyugdíjak emeléséről, adóváltozásokról és a kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről tárgyalnak. Eközben jogerősen december 25-ig meghosszabbították Bús Balázs volt fideszes óbudai polgármester, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnökének letartóztatását a több mint 17 milliárd forintos, hűtlen kezelés gyanúja miatt indult ügyben. A belpolitika szerdai fejleményeit folyamatosan frissülő cikkben követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×