eur:
414.45
usd:
394.12
bux:
77690.26
2024. december 3. kedd Ferenc, Olívia
Mozgóurnát visznek egy választási bizottság tagjai az orosz elnökválasztáson a szibériai Omszk környékén fekvő faluban, Nyikolajevkában 2024. március 16-án. A választást március 15-17. között rendezik Oroszországban.
Nyitókép: MTI/AP

Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin az orosz elnökválasztáson - a nap hírei

Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin az első részeredmények szerint az orosz elnökválasztáson. Az elrabolt emberek elengedését és a palesztinok segélyezését sürgette a német kancellár Jeruzsálemben. Az Európai Unió 7,4 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Egyiptomnak.

A szavazatok 87,8 százalékával az élen áll az elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő - közölte az urnazárás után kiadott exit pollban az állami Közvélemény-kutatási Központ. Korábban a Központi Választási Bizottság arról tájékoztatott, hogy abszolút rekordot ért el az országos választási részvétel az elnökválasztáson a 70 százalékot meghaladva. Moszkvai idő szerint a 18 óra 45 perckor közölt részvétel 73,2 százalékos volt. Hat évvel ezelőtt 67,5 százalékos volt a részvétel. Egy orosz jogvédő szervezet szerint ma 14 városban 51 embert vettek őrizetbe a voksolással összefüggésben, közülük legkevesebb 23-at Kazanyban. Várhatóan hétfő délelőttre már megszámolják a voksok 90 százalékát.

Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem - olvasható a varsói külügyminisztérium állásfoglalásban. A lengyel közlemény szerint az elnökválasztáson megakadályozták, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak. A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegye is részt vett a Vlagyimir Putyin elleni tüntetésen Berlinben. Julija Navalnaja közösségi oldalán látható, hogy Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtt tartott megmozduláson.

Az elrabolt emberek elengedését és a palesztinok segélyezését sürgette a német kancellár Jeruzsálemben, miután az izraeli kormányfővel egyeztetett. Olaf Scholz kiemelte:160 nap után még mindig több, mint száz izraeli van a Hamász kezében, miközben Izrael katonai hadművelete a Gázai övezetben már öt hónapja tart, és a Hamász katonai infrastruktúrájának nagy részét elpusztították. A rafahi támadásról szólva jelezte, hogy a katonai mellett a humanitárius logikának is fel kell merülnie: miként lehet megvédeni a háború elől oda menekült 1,5 millió embert. Benjámin Netanjahu a tárgyalás után megismételte: a Hamászt fel kell számolni, mert nem lehet Gázának békés jövője, ha a terrorszervezet fennmarad.

Az Európai Unió 7,4 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Egyiptomnak 2027 végéig, részben az illegális migráció megfékezése érdekében. A stratégiai partnerségi megállapodást Kairóban írta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök. A támogatások új stratégiai partnerség részét képezik, amelynek keretében a felek tovább erősítik a migráció megfékezését szolgáló, valamint a politikai és gazdasági ügyekben történő együttműködést. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök történelminek nevezte a megállapodást.

Itthon kevesebb mint kétszáz párt indulhat a június 9-ei európai parlamenti választáson az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint. Öt évvel ezelőtt több mint 250 bejegyzett párt indulhatott. Az EP magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Az OBH nyilvántartásában a választás kitűzésekor 185 ilyen párt szerepelt, február végéig egy év alatt, 12 pártot jegyeztek be, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.

Tűz ütött ki a Semmelweis Egyetem kórházának udvarán ma délután, az épület kiürítésére nem volt szükség - tájékoztatott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. A tűz a SOTE két épületrészét összekötő átjáróban égett mintegy negyven négyzetméteren a VIII. kerületi Balassa utcában. A fővárosi hivatásos tűzoltók több mint 50 emberrel érkeztek a helyszínre. A tüzet körülhatárolták, a lángok továbbterjedését meggátolták, a füst beszivárgását az épületbe nagy teljesítményű ventilátorral akadályozták meg.

A szivacsváros koncepció megvalósítását szorgalmazza az LMP, amivel az esővíz felhasználásáról gondoskodhatnak az önkormányzatok – közölte Bakos Bernadett. A párt országgyűlési képviselője elmondta, hogy a szivacsváros koncepció lényege, hogy speciális növényekkel a vizet a talajban tartják.

Idén is indulnak vonatok a horvát tengerpartra Budapestről. Az Adria InterCity június 18-tól szeptember 30-ig heti három alkalommal közlekedik a horvát tengerpartra, Splitbe Budapestről. A 2022-ben a The Guardian által Európa 10 legjobb vasúti élményutazása közé választott járat Budapestről minden kedden, pénteken és vasárnap; Splitből minden hétfőn, szerdán és szombaton indul.

Újabb vulkánkitörés történt az izlandi Reykjanes-félszigeten szombat este, a rendőrség rendkívüli állapotot hirdetett. December óta ez a negyedik vulkánkitörés a térségben. Az izlandi meteorológiai intézet szerint, a kitörés a 3 korábbi közül a legnagyobbnak tekinthető, hozzátették, hogy a lávafolyam az előző, február 8-i kitörés helyszínének közelében történt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

A dél-koreai elnök rendkívüli szükségállapotot és katonai törvénykezést hirdetett arra hivatkozva, hogy a vezető ellenzéki párt szimpatizál Észak-Koreával, és irányítása alatt tartja a parlamentet. A váratlan és nehezen érthető döntés előzménye, hogy az elnök pártja és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki egy költségvetési törvényjavaslat miatt. Az ellenzék egy eredményes parlamenti szavazással próbálja megakadályozni a szükségállapot kihirdetését, miután az épületen kívül dulakodás alakult ki rendőrök és tüntetők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×