Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

"Nem lesz kompromisszum" - itt a magyar válasz az uniós pénzek befagyasztására

Ursula von der Leyen elismerte: Brüsszel az LMBTQ-jogok és a migráció miatt tartja vissza a Magyarországnak járó uniós pénzek jelentős részét - írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Mint megírtuk, noha az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette a kohéziós alapok lehívásának feltételeit, további aggályok miatt mintegy 20 milliárd euró marad mindaddig befagyasztva, amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges feltételt - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

A 20 milliárd eurót kitevő források "olyan okok miatt maradnak továbbra is felfüggesztés alatt, mint például az LMBTQ-jogokkal, a felsőoktatás szabadságával, illetve a menekültügyi jogokkal kapcsolatos aggályaink. Vannak olyan források is, amelyek a kondicionalitási eljárás keretében kerültek befagyasztásra, és ezek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország eleget nem tesz a szükséges feltételeknek" - fejtette ki.

Kovács Zoltán erre reagálva a Facebook-oldalán közölte: "Brüsszel zsarolással próbál rávenni minket, hogy fogadjuk el az LMBTQ- és migrációs szabályaikat, és ilyen módon visszaél az uniós pénzekkel".

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint "a dolog iróniája, hogy az LMBTQ-jogok és a migrációs politika nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések", ahogyan a felsőoktatási, illetve kutatási szabadság is, "ami azt jelenti, hogy ezek olyan területek, ahol az Európai Uniónak semmiféle beleszólása nem lehet, és hogy őszinték legyünk, nem is volna helyes, ha lenne". Kiemelte: az uniós szerződések erről egyértelműen rendelkeznek.

Hozzátette: habár Orbán Viktor miniszterelnök kormányai "nagy hajlandóságot mutattak a Brüsszellel való együttműködésre és a kompromisszumok megtalálására minden olyan területen, ahol ez lehetséges volt", a gyermekvédelmi törvény - amelyet, mint írja, "Brüsszel LMBTQ-törvénynek nevez, de valójában a gyermekeink védelméről szól" - és a migrációs politika "messze a vörös vonalon túl esik", és "mint ilyen, továbbra is ki fogunk állni a magyar emberek érdekei és döntései mellett".

Kovács Zoltán kiemelte: a magyar kormány álláspontját mindkét kérdésben két korábbi népszavazás is megerősítette, 2022 áprilisában közel 4 millió magyar döntött úgy, hogy meg kell védeni a gyermekeket a genderideológiától és az olyan törekvésektől, amelyek célja a szexuális oktatásnak a tantervbe való bevonása, illetve az ezzel kapcsolatos médiatartalmak kiskorúak számára való elérhetővé tétele. A magyar választók szintén kiálltak a szülőknek azon el nem idegeníthető joga mellett, hogy ők döntsenek gyermekeik szexuális oktatásáról - írta.

"A Magyarország ellen folytatott, véget nem érő boszorkányüldözés keretében Brüsszel mindezt egy olyan vitába tereli, amely arról szól, hogy vajon a törvény »melegellenes-e«, amikor valójában a törvény nem kíván semmivel szemben állást foglalni", ehelyett szigorúan védi a gyermekeket és támogatja a családot.

Mint írta, a 2016-os migrációs népszavazás alkalmával a válaszadók több mint 98 százaléka, 3,3 millió magyar "utasította el Brüsszelnek azt a tervét, amellyel migránsbetelepítési kvótát kívánna erőltetni Magyarországra", és azóta "Európa-szerte egyre szélesebb körben elfogadott vélemény, hogy a tömeges illegális migráció kérdésében Magyarország cselekedett helyesen akkor, amikor a válság kitört".

"Nem engedjük, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák, és mindig meg fogjuk védeni azt a jogunkat, hogy csak mi dönthetjük el, kit engedünk be hazánk területére" - fogalmazott az államtitkár.

Kovács Zoltán bejegyzését Ursula von der Leyennek címezve azzal fejezte be, sajnálja, "de ez alkalommal nem Iesz kompromisszum ebben a két kérdésben".

Címlapról ajánljuk
Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon
Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt

Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon

19 órától kezdődnek a nyolcaddöntők: befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×