Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre csak nő a szén-dioxid-szint a légkörben, "ma már a másfél fokos felmelegedési pálya csak álom", sokkal inkább a háromfokos válhat valóra.

Ha így folytatjuk, egy évtized múlva a hőhullámos napok száma ötszörösére, az aszályos időszakoké két és félszeresére nő egy szeptemberi belga-német kutatói elemzés szerint. Ha nem cselekszünk, 2030-ban közel 60 százalékkal lesz magasabb a szén-dioxid-kibocsátás mint 1990-ben. "Tennivaló van bőven" - mondta az államfő.

A klímaváltozás problémája mellett más hasonló súlyú kérdések is felmerülnek, így például a vízválság, a biodiverzitás hanyatlása, az urbanizáció, a körforgásos gazdaság.

Az államfő ugyanakkor kiemelte: Magyarországnak sok európai országhoz képest jobb a startpozíciója, 1990 óta 32 százalékkal csökkentette a kibocsátást, míg 12 uniós országban ennél kisebb mértékű volt a csökkenés, 5 országban pedig nőtt az emisszió.

Jó hír, hogy Magyarországon fél évtizede minden évben megduplázódott a naperőművi kapacitás,

idén nyáron pedig már több áramot termeltünk napenergiával, mint szén égetésével.

Szeptember elején az Eucharisztikus Kongresszuson bemutatkoztak azok az elektromos meghajtású buszok, amelyekből az évtized végéig 1300 forgalomba ál, lecserélve a városi közlekedésben használt járműveket. És jó hír az is, hogy új lendületet vett az erdőtelepítés - mondta a köztársasági elnök.

"Kevesebb mint 30 évünk van arra, hogy átálljunk a körforgásos gazdaságra. Hogy Magyarország klímasemleges legyen. Hogy átalakítsuk energiarendszerünket. Hogy megteremtsük az okos városok építésének és a fenntartható közlekedésnek a feltételeit. Hogy megállítsuk a biodiverzitás hanyatlását. És hogy kialakítsuk mindennek az úgynevezett zöld finanszírozási feltételeit" - figyelmeztetett Áder János a Budapest Klímacsúcshoz intézett videóüzenetében.