eur:
411.31
usd:
395.16
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nyitókép: Pexels.com

Szigorú szabályokkal pörgetnék fel az újrahasznosítást

Vége lehet az egyszer használatos italcsomagolásokból származó szeméthegyeknek, benyújtotta ugyanis a törvényjavaslatát a kormány a visszaváltási rendszer bevezetéséről. A Greenpeace üdvözli a lépést, de szerinte a javaslat nem elég nagyravágyó, és a klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában ennél sürgősebb intézkedésekre van szükség.

Simon Gergely vegyianyag-szakértő arra hívta föl a figyelmet, bár az alumínium egy „végtelenszer” újrahasznosítható csomagolóanyag, és a PET-palackokat és üvegeket is jól és hatékonyan lehetne hasznosítani, mégis, a döntő részük elveszik. 20-30 százalék körül van ma jelenleg Magyarországon a PET-nek és az alumíniumdoboznak az újrahasznosításai aránya, amivel európai összehasonlításban meglehetősen rossz helyen állunk. A Greenpeace tehát olyan jogszabályokat sürget, amelyek garantálni tudják, hogy visszagyűjtésre kerülnek a csomagolóanyagok, továbbá olyan ösztönzőket vár, amik révén újra kiépülhetnek a töltőrendszerek, hogy a nyersanyagok hasznosítva legyenek.

A zöldszervezet üdvözlendőnek tartja az ehhez kapcsolódó, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot, miszerint végre döntés született a korábban ígért betét- illetve visszaváltás díjas rendszerről, amit viszont

nehezményez, hogy nagyon távoli, 2023 nyarát célozzák a beindítására.

Fontosnak tartanák azt is, hogy kötelező előírások legyenek a hasznosításra és az újratöltésre egyaránt. A Greenpeace egy friss közvélemény-kutatása szerint is a lakosság döntő része amellett van, hogy legyenek kötelező újratöltési célszámok – jegyezte meg Simon Gergely –, amire a szervezet egy 70 százalékos arányt javasol 2026-ra, és persze azt, hogy valósuljon meg a teljes újrahasznosítsa az eldobható csomagoló anyagoknak.

A vegyianyag-szakértő hozzátette: a jogszabály fölhatalmazza a kormányt, hogy kormányrendeletek révén annak végrehajtását biztosítsa, előírva, hogy milyen csomagolóanyagokra, milyen határidővel mit kell bevezetni, tehát a döntéshozóknak van némi mozgásterük. Éppen ezért arra igyekeznek őket ösztönözni, hogy valóban szigorú és hatékony jogszabály mellett tegyék le a voksukat, garantálva azt, hogy a jelenlegi ökológiai- és klímaválság közepette ne vesszen kárba annyi értékes nyersanyag. Tudniillik, Magyarországon évi másfél milliárd palack kerül fölhasználásra, amiből

egymilliárd nem hasznosul, vagyis lerakóban, égetőben, legrosszabb esetben a természetben végzi.

Simon Gergely úgy véli, bár az Európai Unió hosszú távon 90 százalékos PET- és 60 százalékos alumíniumújrahasznosítást irányzott elő, Magyarországnak a száz százalékot kellene kitűznie célnak, amit aztán pár éven belül meg lehetne valósítani. Mindinkább, hogy sok gyártó fogalmazta meg, újra alumíniumból, vagy PET-ből szeretné készíteni a palackjait, tehát a felvevőpiac is adott lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×