eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Szigorú szabályokkal pörgetnék fel az újrahasznosítást

Vége lehet az egyszer használatos italcsomagolásokból származó szeméthegyeknek, benyújtotta ugyanis a törvényjavaslatát a kormány a visszaváltási rendszer bevezetéséről. A Greenpeace üdvözli a lépést, de szerinte a javaslat nem elég nagyravágyó, és a klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában ennél sürgősebb intézkedésekre van szükség.

Simon Gergely vegyianyag-szakértő arra hívta föl a figyelmet, bár az alumínium egy „végtelenszer” újrahasznosítható csomagolóanyag, és a PET-palackokat és üvegeket is jól és hatékonyan lehetne hasznosítani, mégis, a döntő részük elveszik. 20-30 százalék körül van ma jelenleg Magyarországon a PET-nek és az alumíniumdoboznak az újrahasznosításai aránya, amivel európai összehasonlításban meglehetősen rossz helyen állunk. A Greenpeace tehát olyan jogszabályokat sürget, amelyek garantálni tudják, hogy visszagyűjtésre kerülnek a csomagolóanyagok, továbbá olyan ösztönzőket vár, amik révén újra kiépülhetnek a töltőrendszerek, hogy a nyersanyagok hasznosítva legyenek.

A zöldszervezet üdvözlendőnek tartja az ehhez kapcsolódó, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot, miszerint végre döntés született a korábban ígért betét- illetve visszaváltás díjas rendszerről, amit viszont

nehezményez, hogy nagyon távoli, 2023 nyarát célozzák a beindítására.

Fontosnak tartanák azt is, hogy kötelező előírások legyenek a hasznosításra és az újratöltésre egyaránt. A Greenpeace egy friss közvélemény-kutatása szerint is a lakosság döntő része amellett van, hogy legyenek kötelező újratöltési célszámok – jegyezte meg Simon Gergely –, amire a szervezet egy 70 százalékos arányt javasol 2026-ra, és persze azt, hogy valósuljon meg a teljes újrahasznosítsa az eldobható csomagoló anyagoknak.

A vegyianyag-szakértő hozzátette: a jogszabály fölhatalmazza a kormányt, hogy kormányrendeletek révén annak végrehajtását biztosítsa, előírva, hogy milyen csomagolóanyagokra, milyen határidővel mit kell bevezetni, tehát a döntéshozóknak van némi mozgásterük. Éppen ezért arra igyekeznek őket ösztönözni, hogy valóban szigorú és hatékony jogszabály mellett tegyék le a voksukat, garantálva azt, hogy a jelenlegi ökológiai- és klímaválság közepette ne vesszen kárba annyi értékes nyersanyag. Tudniillik, Magyarországon évi másfél milliárd palack kerül fölhasználásra, amiből

egymilliárd nem hasznosul, vagyis lerakóban, égetőben, legrosszabb esetben a természetben végzi.

Simon Gergely úgy véli, bár az Európai Unió hosszú távon 90 százalékos PET- és 60 százalékos alumíniumújrahasznosítást irányzott elő, Magyarországnak a száz százalékot kellene kitűznie célnak, amit aztán pár éven belül meg lehetne valósítani. Mindinkább, hogy sok gyártó fogalmazta meg, újra alumíniumból, vagy PET-ből szeretné készíteni a palackjait, tehát a felvevőpiac is adott lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×