Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pexels.com

Szigorú szabályokkal pörgetnék fel az újrahasznosítást

Vége lehet az egyszer használatos italcsomagolásokból származó szeméthegyeknek, benyújtotta ugyanis a törvényjavaslatát a kormány a visszaváltási rendszer bevezetéséről. A Greenpeace üdvözli a lépést, de szerinte a javaslat nem elég nagyravágyó, és a klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában ennél sürgősebb intézkedésekre van szükség.

Simon Gergely vegyianyag-szakértő arra hívta föl a figyelmet, bár az alumínium egy „végtelenszer” újrahasznosítható csomagolóanyag, és a PET-palackokat és üvegeket is jól és hatékonyan lehetne hasznosítani, mégis, a döntő részük elveszik. 20-30 százalék körül van ma jelenleg Magyarországon a PET-nek és az alumíniumdoboznak az újrahasznosításai aránya, amivel európai összehasonlításban meglehetősen rossz helyen állunk. A Greenpeace tehát olyan jogszabályokat sürget, amelyek garantálni tudják, hogy visszagyűjtésre kerülnek a csomagolóanyagok, továbbá olyan ösztönzőket vár, amik révén újra kiépülhetnek a töltőrendszerek, hogy a nyersanyagok hasznosítva legyenek.

A zöldszervezet üdvözlendőnek tartja az ehhez kapcsolódó, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot, miszerint végre döntés született a korábban ígért betét- illetve visszaváltás díjas rendszerről, amit viszont

nehezményez, hogy nagyon távoli, 2023 nyarát célozzák a beindítására.

Fontosnak tartanák azt is, hogy kötelező előírások legyenek a hasznosításra és az újratöltésre egyaránt. A Greenpeace egy friss közvélemény-kutatása szerint is a lakosság döntő része amellett van, hogy legyenek kötelező újratöltési célszámok – jegyezte meg Simon Gergely –, amire a szervezet egy 70 százalékos arányt javasol 2026-ra, és persze azt, hogy valósuljon meg a teljes újrahasznosítsa az eldobható csomagoló anyagoknak.

A vegyianyag-szakértő hozzátette: a jogszabály fölhatalmazza a kormányt, hogy kormányrendeletek révén annak végrehajtását biztosítsa, előírva, hogy milyen csomagolóanyagokra, milyen határidővel mit kell bevezetni, tehát a döntéshozóknak van némi mozgásterük. Éppen ezért arra igyekeznek őket ösztönözni, hogy valóban szigorú és hatékony jogszabály mellett tegyék le a voksukat, garantálva azt, hogy a jelenlegi ökológiai- és klímaválság közepette ne vesszen kárba annyi értékes nyersanyag. Tudniillik, Magyarországon évi másfél milliárd palack kerül fölhasználásra, amiből

egymilliárd nem hasznosul, vagyis lerakóban, égetőben, legrosszabb esetben a természetben végzi.

Simon Gergely úgy véli, bár az Európai Unió hosszú távon 90 százalékos PET- és 60 százalékos alumíniumújrahasznosítást irányzott elő, Magyarországnak a száz százalékot kellene kitűznie célnak, amit aztán pár éven belül meg lehetne valósítani. Mindinkább, hogy sok gyártó fogalmazta meg, újra alumíniumból, vagy PET-ből szeretné készíteni a palackjait, tehát a felvevőpiac is adott lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×