Szijjártó Péter beszédében emlékeztetett, május végén adták át az Információs Hivatal Oktatási és Képzési Központját, most pedig a kríziskezelő központ kezdi meg a működését.

"Az világosan látszik, hogy egy új világrend van kialakulóban, egy olyan világrend, amely új feladatokat hoz el és határoz meg számunkra" - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a nemzet biztonságának garantálásához hatékonyan kell elemezni és értékelni a világban végbemenő változásokat.

Erre a gyors reagálásra és elemzési képességre most mindennél nagyobb szükség van, hiszen az elmúlt 10-12 év legeseménydúsabb, egyúttal legzavarosabb esztendejének végéhez közeledünk - emelte ki Szijjártó Péter.

Mint mondta, az elmúlt 10-12 évben volt minden: pénzügyi válság, természeti katasztrófák, migrációs hullámok és szokatlan mértékű terrorfenyegetettség Európában. Mégis 2020 hozta el a legnagyobb ellenséget, ami eddig ismeretlen volt: a koronavírus-járványt - fejtette ki.

Ezt alátámasztja, hogy a legnagyobb, leggazdagabb országok is nehézségekkel küzdenek, az egészségügyi ellátórendszerük "pattanásig feszült" a rendfenntartó intézményeik pedig újtípusú feladatokkal szembesülnek, miközben a világgazdaság jelentős visszaeséssel néz szemben - közölte.

"Azt is látni kell, hogy a világjárvány nem felülírta, hanem sokkal inkább tovább súlyosbította azokat a kihívásokat, amelyekkel eddig is szembe kellett néznünk. Ilyen például a terrorizmus, amely egészen új lendületet kapott" - mondta a miniszter.

Szólt arról is, mivel a járvány miatt az oktatás és a szociális élet egy része a digitális térbe helyeződött át, ez lehetőséget ad a terroristáknak a kibertámadásokra, illetve, hogy gyorsabban, hatékonyabban terjesszék szélsőséges ideológiájukat.

Felhívta a figyelmet, hogy 2020 első felében 30 százalékkal nőtt a kibertámadások száma és ezek egy része a kritikus infrastruktúrát érte.

Szijjártó Péter szerint ide kell sorolni az álhírek terjesztését is, amivel sok esetben az egyes országok védekezési hatékonyságát gyengíti, de oly mértékben, hogy ezzel már emberek életét is veszélybe sodorják.

Hozzátette, ez az időszak rendkívüli mértékben megnöveli a biztonság jelentőségét, így a hírszerzését is. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kríziskezelő központ álljon rendelkezésre, amely a XXI. századi követelményeknek, a nemzetközi titkosszolgálati sztenderdeknek is megfelel és lehetővé teszi, hogy az ország reagáló képessége megszakítás nélküli legyen.

Jelezte, hogy a most átadott központban a nap minden órájában és a hét minden napján folyik a munka, s onnan valós időben követhetik a folyamatban lévő műveleteket, illetve kapcsolatot tarthatnak a külföldön lévő munkatársakkal.

A kialakítása 1,5 milliárd forintba került, de "ez egy szükséges és jó befektetés is volt, hiszen egy ilyen kríziskezelő központ nélkül ma már modern hírszerzési működés gyakorlatilag elképzelhetetlen" - fogalmazott Szijjártó Péter.