Klímasztrájk: "megdőlt az a paradigma, hogy ez nem az én problémám"

Most kell cselekedni, mert máskülönben a jövőnk lesz veszélyben - foglalta össze tömören a megmozduláson elhangzott beszédének lényegét Mező János, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója az InfoRádiónak. Mint elmondta, a fiatalok megunták, hogy üres szavak hangzanak el a vezetők részéről, de valójában nincs cselekvés, helyette kényelmes egy helyben toporgás van.

Szólt arról is a Kossuth téren, hogy amikor 15 évvel ezelőtt az első klímaváltozással kapcsolatos előadásait megtartotta, akkor milyen szemekkel néztek rá és miért voltak értetlenek az emberek. Ma már talán jobban értik, jegyezte meg a környezetvédő, hogy

alapvető érdeke minden embernek és közösségének, hogy csökkentsük a kibocsátásunkat, hogy megváltoztassuk az életünket és a vezetőinket is.

Mező János szerint az elmúlt 15 évben, amióta klímavédelemmel foglalkozik, nem volt példa akkora méretű tüntetésekre a jövőért, vagy a Földért világszerte, mint amelyek napjainkban tapasztalhatók, ami onnan indult – emelte ki –, hogy egy diáklány kiült a svéd parlament elé. De mint mondta,

Gandhi óta tudjuk, minden változás egyéni szintről indul, ezt támasztja alá Greta Thunberg mozgalma is.

Idehaza a márciusi tüntetésen még csak pár százan vettek részt, a május közepén tartott megmozduláson már háromezren, ma viszont már – a szervezők közlése szerint – hatezer ember gyűlt össze Budapesten.

Világszinten pedig óriásira nőtt a mozgalom, szinte valamennyi városban van klímatüntetés, ahol ez lehetséges. Májusban másfél millióan, a mostani, egyhetes esemény múlt pénteki indulónapján 4,5 millióan vonultak az utcára, ez a szám mára pedig már biztosan sokkal nagyobb – fogalmazott a Greenpeace Magyarország munkatársa.

A New York-i ENSZ-klímacsúcsához időzített klímatüntetés résztvevői a világ vezetőitől pedig azt várják, ismételte meg Mező János, hogy végre cselekedjenek, valódi vállalásokat tegyenek, és legynek valós klímavédelmi tervek, mivel az látható, hogy csak hatvan ország tett konkrét ígéret, cselekvési tervet az asztalra, aminél jóval többre lenne szükség, fogalmazott a klímavédő, emlékeztetve, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény közel 200 állam- és kormányfő írta alá.

Mint arról korábban az Infostart beszámolt, Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását és befejezi a szén energetikai célú hasznosítását, ismertette az ENSZ klímacsúcsán Áder János magyar köztársasági elnök, aki szerint, ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény.

Közös a probléma és egymásra vagyunk utalva, az a paradigma pedig, ami 20-30 éve volt, hogy "igazából ez nem az én problémám", ez megdőlt, a környezetvédelem pedig nem ismer határokat, hogyha a létfenntartó rendszerünket, a bioszféránkat ilyen szinten károsítjuk, akkor alapvetően a társadalmi rendszereket fogja leszabályozni