Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Demeter Márta, az LMP parlamenti képviselője felszólal a Sargentini-jelentésre reagáló határozati javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 3-án. Balról Ungár Péter, az LMP képviselője.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Döntött Demeter Mártáról a parlament

Felmentette az LMP-s politikust a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából az országgyűlés. Csökkentették Tordai Bence tiszteletdíját.

Az Országgyűlés - a magánvádas ügyekben kialakított gyakorlatának megfelelően - nem járult hozzá Budai Gyula mentelmi jogának felfüggesztéséhez 22 igen, 117 nem szavazattal.

A kormánypárti politikussal szemben Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt. A feljelentő szerint Budai Gyula, még a parlamenti választás előtt, egy tavaly márciusban a Czeglédy-üggyel kapcsolatban adott ki a személyét sértő, társadalmi megbecsülését csorbító, valótlan kijelentéseket tartalmazó közleményt.

Csökkentették Tordai Bence tiszteletdíját

A parlament 118 igen, 28 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta helyben az Országgyűlés elnökének határozatát, amely harmadával, 504 900 forinttal csökkentette az ellenzéki képviselő esedékes tiszteletdíját.

Tordai Bencét a parlament december 10-i ülésén tanúsított magatartása miatt büntették. Az ellenzéki frakciók aznap obstrukcióval próbálták megakadályozni a parlament napirendjének elfogadását, ezzel tiltakozva a munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes törvényjavaslat miatt. Az ellenzék 2925 módosító javaslatot nyújtott be a napirendhez, amelyről az ellenzék tiltakozása ellenére egy szavazással döntött az Országgyűlés.

Az ülésnapon Tordai Bence több ellenzéki képviselőtársával a határozathozatalkor füttyszóval, hangos bekiabálással, majd folyamatos sípszóval zavarta, akadályozta az Országgyűlés munkáját a határozat szerint, amely kitér arra: a napirend elfogadása kiemelkedő jelentőségű, így az arról történő szavazás akadályozása alkalmas arra, hogy az Országgyűlés működését ellehetetlenítse, így az Országgyűlés rendjét a képviselő magatartása súlyosan sértette.

A határozat azt is kimondja, mivel Tordai Bence az Országgyűlés jegyzője is, a nagy nyilvánosság előtt tanúsított provokatív magatartása alkalmas volt arra, hogy jelentős mértékben csorbítsa "a plenáris viták - közügyek megvitatásához méltó - színvonalába vetett közbizalmat".

A házbizottság ülésén nem volt konszenzus a képviselő tiszteletdíjának csökkentéséről, az Országgyűlés elnöke saját jogkörében eljárva hozta meg a döntést. Tordai Bence ezt követően fordult a mentelmi bizottsághoz, kérve a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését, a testület azonban elutasította kérését, így került a plenáris ülés elé a kérdés.

Személyi döntések

A jegyzői megbízatásáról tavaly december 10-én lemondott jobbikos Szávay István helyére a szintén jobbikos Lukács László Györgyöt választotta meg az Országgyűlés egyhangúlag, 144 igen szavazattal.

A parlament 124 igen, 25 nem szavazattal felmentette Demeter Mártát (LMP) a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki tisztségéből és bizottsági tagságából.Az ellenzéki politikus ügyében nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×