Infostart.hu
eur:
355.91
usd:
308.23
bux:
133555.63
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke beszédet mond a Dorogi Református Egyházközség új gyülekezeti házának felszentelésén Dorogon 2018. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Balog Zoltán: hatalmas a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak

Soha ennyire komoly tétje még nem volt az európai parlamenti választásoknak, mint jövő májusban lesz – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Balog Zoltán. A miniszterelnöki biztos arról is beszélt, hogy az Európai Néppártot komoly törésvonalak feszítették az elmúlt hónapokban. A globalista és a lokalista szemlélet harca jellemzi a világot napjainkban – vélekedett az emberi erőforrások korábbi minisztere.

Minden korábbinál jelentősebb a tétje a májusi európai parlamenti választásoknak – mondta az emberi erőforrások korábbi minisztere, miniszterelnöki biztos, református lelkész.

„Az európai uniós választások másodosztályú választások voltak: a fennálló kormányt szeretik vagy nem szeretik?”

– fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarországon, Németországban és a skandináv államokban „látják, hogy együtt Európában merre fogunk menni”. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelemre és részvételre számít.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy az Európai Néppártot komoly törésvonalak feszítették az elmúlt hónapokban. Mint mondta: komoly kihívást jelent, hogy „kontúrját vesztett párt” lett, hiszen sok globalista politikus is tagja a pártcsaládnak.

Az egykori miniszter szerint azért ábrándulnak ki Németországban a szociáldemokratákból, mert nem éreznek rá a „kisember-képviseletre”. A miniszterelnöki biztos hozzátette: európai szinten is van létjogosultsága a lokális értékeknek.

Napjainkban komoly identitásharcok jellemzik a közéletet, főként a globalista felfogás áll szemben a lokalista szemlélettel – hangsúlyozta Balog Zoltán. Mint mondta: a globalisták szerint „a világra való nyitottság, meg mindenre való nyitottság önmagában érték”. Ezzel szemben ő úgy gondolja, a jóra nyitottnak kell lenni, a rosszra nem. Szerinte a „globalista elitnek” megvan a pénzeszköze arra, hogy mindenhol otthon érezzék magukat, komfortosan;

mások azonban úgy gondolják, hogy jólétük több mint egyszerű anyagi státusz, „annak köze van ahhoz, ahol született, ahová tartozik”,

ők a lokalisták.

Balog Zoltán kiemelte, hogy az erős nemzetek Európája lehet igazán sikeres a világpolitikában. Az európai identitás szerinte nagyon sokféle nemzeti identitásból áll össze. „Európának az erejét mindig az erős nemzetek adták” – vélekedett. Úgy látja, a partneri együttműködés sokkal nagyobb sikereket eredményez, mint egy „Brüsszelből vezérelt, igazából a nemzetállamok szuverenitását sértő politika”.

Az emberi erőforrások korábbi minisztere szerint a Visegrádi négyek országainak európai szinten erősebb a nemzeti önképük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az EU lerázza láncait, katonai szövetséggé válik

Az EU lerázza láncait, katonai szövetséggé válik

Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa olyan kezdeményezésen dolgozik, amelyben a tagállamok önkéntes alapon, közösen finanszíroznák azokat a stratégiai katonai képességeket, amelyeket jelenleg nagyrészt az Egyesült Államok biztosít a NATO-nak. A terv hátterében Washington döntése áll, miszerint számos katonai eszközt – köztük felderítő drónokat és légi utántöltő repülőgépeket – a továbbiakban nem kíván a szövetség rendelkezésére bocsátani. Kubilius becslése szerint az amerikai képességek teljes kiváltása mintegy 500 milliárd euróba kerülne, szakértők szerint pedig akár az ezermilliárd dollárt is elérheti. A kezdeményezés még korai szakaszban van, és számos akadállyal néz szembe, a tagállamok brüsszeli befolyással szembeni óvatosságától az amerikai ellenálláson át a szükséges fejlesztések évtizedes időigényéig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×