Infostart.hu
eur:
393.62
usd:
341.17
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a mozgalom alapítója (j), Dúró Dóra korábbi jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő és Novák Előd volt jobbikos országgyűlési képviselő (b2) a Mi hazánk mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén Ásotthalmon 2018. június 23-án. Toroczkai László bejelentette: a mozgalom párttá alakul.
Nyitókép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Kikre számíthat Toroczkaiék mozgalma? - elemzők

A Jobbik szavazóinak mintegy 30 százaléka hajlandó lenne átszavazni a Mi Hazánk Mozgalomra - mondta az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány vezető elemzője, Lánczi Tamás. A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója, Pulai András szerint ugyanakkor csapdahelyzetben van az új párt.

A Századvég korábbi felmérése szerint a Jobbik szavazóinak 30 százaléka hajlandó átszavazni egy, a párt eredeti irányvonalát képviselő radikális mozgalomra, vagyis nagyjából ennyi támogatóra számíthat a párttá alakult Mi Hazánk Mozgalom – mondta az InfoRádiónak Lánczi Tamás.

A Századvég Alapítvány vezető elemzője, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a Toroczkai László és Dúró Dóra fémjelezte pártnak

kapóra jön a jövő évi két választás, hiszen rögtön meg tudja magát mérettetni.

Sok minden függ attól, hogy a Jobbikban milyen folyamatok zajlanak addig. Ha a dezintegráció folytatódik, a mozgalom sikeres is lehet, az EP-választáson átugorhatják a küszöböt, az önkormányzati választásokon pedig helyeket is szerezhetnek – vélekedett.

Lánczi Tamás szerint az új párt tovább fragmentálja az amúgy is széttöredezett ellenzéket, további nehézség lesz, hogy egy új szereplő lép be.

A két alapító aktívan szerepet vállalt 2018 áprilisáig a Jobbikban, ez pedig

hitelességi problémákat vethet fel,

hiszen kötődnek az addig vállalt irányvonalhoz. Vádolhatók azzal, hogy kifaroltak a bukott pártból, és megpróbálják átmenteni magukat egy új pártba, ez a támadási felület a növekedési potenciált is behatárolja – fejtette ki a vezető elemző.

Légüres térben

A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója, Pulai András szerint ugyanakkor kérdéses, hogy érdemben szavazókat tud-e szerezni a Jobbikból kivált mozgalom, ugyanis az általuk megcélzott választók már nincsenek a pártnál, kutatások szerint 90-95 százalékuk a Fideszhez vándorolt át.

Nincs azon a térfélen széles, szabad vegyértékkel rendelkező szavazói bázis

– tette hozzá.

Az elemző kiemelte: az új pártnak támogatottsága még nincs, építhet valamilyen szavazói bázist, de meglepődne, ha ez gyorsan és sikeresen zajlana.

A mozgalom légüres térbe navigálja magát, ezért Pulai András nem látja valószínűnek, hogy nagy esélyekkel indulnának az EP-választáson. Az euroszkeptikus üzenetük nem feltétlenül különbözik a Fidesz vagy a Jobbik hasonló üzeneteitől, és ezek a pártok nagyobb beágyazottsággal várják a jövő májusi voksolást – hangsúlyozta.

Pulai András szerint lehet, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a Fidesz radikális szatelitpártja lesz, vannak erre utaló jelek, hogy nem ők maguk mozgatják a szálakat. Ez kényelmes helyzet lehet, hiszen nincsenek éles választói elvárások, de megfogalmazhatnak erős üzeneteket – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×