Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a mozgalom alapítója (j), Dúró Dóra korábbi jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő és Novák Előd volt jobbikos országgyűlési képviselő (b2) a Mi hazánk mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén Ásotthalmon 2018. június 23-án. Toroczkai László bejelentette: a mozgalom párttá alakul.
Nyitókép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Kikre számíthat Toroczkaiék mozgalma? - elemzők

A Jobbik szavazóinak mintegy 30 százaléka hajlandó lenne átszavazni a Mi Hazánk Mozgalomra - mondta az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány vezető elemzője, Lánczi Tamás. A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója, Pulai András szerint ugyanakkor csapdahelyzetben van az új párt.

A Századvég korábbi felmérése szerint a Jobbik szavazóinak 30 százaléka hajlandó átszavazni egy, a párt eredeti irányvonalát képviselő radikális mozgalomra, vagyis nagyjából ennyi támogatóra számíthat a párttá alakult Mi Hazánk Mozgalom – mondta az InfoRádiónak Lánczi Tamás.

A Századvég Alapítvány vezető elemzője, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a Toroczkai László és Dúró Dóra fémjelezte pártnak

kapóra jön a jövő évi két választás, hiszen rögtön meg tudja magát mérettetni.

Sok minden függ attól, hogy a Jobbikban milyen folyamatok zajlanak addig. Ha a dezintegráció folytatódik, a mozgalom sikeres is lehet, az EP-választáson átugorhatják a küszöböt, az önkormányzati választásokon pedig helyeket is szerezhetnek – vélekedett.

Lánczi Tamás szerint az új párt tovább fragmentálja az amúgy is széttöredezett ellenzéket, további nehézség lesz, hogy egy új szereplő lép be.

A két alapító aktívan szerepet vállalt 2018 áprilisáig a Jobbikban, ez pedig

hitelességi problémákat vethet fel,

hiszen kötődnek az addig vállalt irányvonalhoz. Vádolhatók azzal, hogy kifaroltak a bukott pártból, és megpróbálják átmenteni magukat egy új pártba, ez a támadási felület a növekedési potenciált is behatárolja – fejtette ki a vezető elemző.

Légüres térben

A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója, Pulai András szerint ugyanakkor kérdéses, hogy érdemben szavazókat tud-e szerezni a Jobbikból kivált mozgalom, ugyanis az általuk megcélzott választók már nincsenek a pártnál, kutatások szerint 90-95 százalékuk a Fideszhez vándorolt át.

Nincs azon a térfélen széles, szabad vegyértékkel rendelkező szavazói bázis

– tette hozzá.

Az elemző kiemelte: az új pártnak támogatottsága még nincs, építhet valamilyen szavazói bázist, de meglepődne, ha ez gyorsan és sikeresen zajlana.

A mozgalom légüres térbe navigálja magát, ezért Pulai András nem látja valószínűnek, hogy nagy esélyekkel indulnának az EP-választáson. Az euroszkeptikus üzenetük nem feltétlenül különbözik a Fidesz vagy a Jobbik hasonló üzeneteitől, és ezek a pártok nagyobb beágyazottsággal várják a jövő májusi voksolást – hangsúlyozta.

Pulai András szerint lehet, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a Fidesz radikális szatelitpártja lesz, vannak erre utaló jelek, hogy nem ők maguk mozgatják a szálakat. Ez kényelmes helyzet lehet, hiszen nincsenek éles választói elvárások, de megfogalmazhatnak erős üzeneteket – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×