Infostart.hu
eur:
394.44
usd:
342.25
bux:
120524.15
2026. március 23. hétfő Emőke

Húsz kérdést tesz fel a Mi Hazánk

Társadalmi vita indult a Mi Hazánk Mozgalom alapító nyilatkozatáról; a dokumentumot a szervezet augusztus 20-i rendezvényén mutatják be - hangzott el a bejegyzés alatt álló párt vezetőinek keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Toroczkai László elnök céljuknak nevezte, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a húsz feltett kérdésről, így segítve a válaszkeresést a valódi társadalmi problémákra.

Dúró Dóra elnökhelyettes elmondta: a mozgalom honlapján lehet szavazni és bővebben is véleményt nyilvánítani a feltett kérdésekben.

A Jobbikból kivált politikusok által alapított párt egyebek mellett arról kérdezi az embereket, szeretnék-e, hogy új alaptörvény lépjen "az egypárti alkotmány" helyébe, népszavazás döntsön az ország uniós tagságáról, vezessenek be egy-két hónapos sorkatonai alapkiképzést, a "politikusbűnözőket" dupla büntetéssel, vagyonelkobzással sújtsák, a mentelmi jog pedig szűnjön meg.

Szintén kikérik a lakosság véleményét a milliárdosok vagyonadójának bevezetéséről, arról, hogy legyenek-e halálbüntetéssel sújthatók a legvédtelenebbek sérelmére elkövetetett életellenes cselekmények, továbbá horvát mintára pedig tegyék-e semmissé a devizahiteleket.

Szintén állást lehet foglalni "minden értelmetlen cigányügyi program" finanszírozásának leállításáról, az ügynöklisták nyilvánosságáról, a helyi tömegközlekedés ingyenessé tételéről, az újabb parkolóhelyek építésének szükségességéről éppúgy, mint arról, hogy javítsák-e többletforrásokkal a kistelepülések népességmegtartó képességét.

Az egyik felvetés szerint értelmes és jobban fizetett közmunkára volna szükség, egy másik szerint köteleznék a pártokat választási programot készíteni és vállalni a miniszterelnök-jelölti vitát, de az is a kérdések között szerepel, hogy korlátozzák-e az egészségügy "potyautasainak" ellátását és a "bemondásra" végzett abortuszokat.

Felvetés vonatkozik az oktatási szegregáció engedélyezésére éppúgy, mint arra, hogy a választójogból zárják ki az analfabétákat, a gyermekvállalás és -nevelés számítson bele a nyugdíjba, ahogy arra is, hogy készüljenek a magyar történelem dicső időszakait bemutató, nagy költségvetésű filmek

Címlapról ajánljuk

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a pénteki tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×