A Trump-adminisztráció a NATO-ban azon európai tagállamokat tekinti nagyobb szövetségesnek, amelyek a haderőfejlesztésükhöz amerikai technológiát, fegyvereket vesznek – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az Inforádió Aréna című műsorában.

„Ez Trump elnöknek kulcsfontosságú.

Az elnök  »businessman«, és »dealeket szeret kötni« politikai és gazdasági értelemben is.

Gazdasági értelemben azt feltételezem, hogy jobban megy neki, mert ezt gyakorolta, politikai értelemben kevésbé” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Tálas Péter jelezte, az európai védelmi képességek nem mérhetők össze az amerikai védelmi képességekkel, és hozzátette, „ennek részben technikai okai vannak, de nagyrészt inkább politikai. Az Európai Unió nemzetállamok uniója jelenleg, és gyakorlatilag a védelem és a külpolitika – nem beszélve a belbiztonságról – döntően olyan terület, amely a nemzetállamok szuverenitásához tartozik, és ezt nagyon nehezen adják fel.”

Az már régi felismerés, hogy Európa országai a kontinens határain túl nem képesek közösen fellépni, és érdekeket érvényesíteni erővel, 2008-ig az unió inkább a fejlesztéspolitikával, pénzügyekkel és diplomáciával próbálta elérni céljait.

„Európának nem lesz közös hadereje,

mert nem látom reálisan megvalósíthatónak. Technikailag hogy fogják ezt lebonyolítani? Ki lesz a parancsnoka? Ki fog dönteni arról, hogy hova menjenek Milyen alapon fognak erről dönteni?” 

Ezek nagyon fontos kérdések, hiszen egy-egy ország lakóinak közössége nehezen tud stratégiában gondolkodni, egy esetleges szomáliai misszióban elszenvedett veszteségeket nehéz lenne mondjuk a magyar közvéleménynek megindokolni – mondta Tálas Péter.