New Yorkban az esküdtszék mind a 34 vádpontban bűnösnek mondta ki csütörtökön Donald Trump volt amerikai elnököt az ellene üzleti iratok meghamisítása miatt hallgatási pénz kifizetése nyomán indult büntetőeljárásban. A bíró a büntetés mértékének közzétételét július 11-re tűzte ki. Ez négy nappal előzi meg a republikánus elnökjelölő konvenció kezdetét, ahol hivatalossá válik a párt elnökjelöltje.
Felmérések alapján az, hogy Donald Trumpot elítélték, némiképp befolyásolhatja az esélyeit, de nem drámai mértékben. A megkérdezettek kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem befolyásolja a választási preferenciáit, 17 százalék azt mondta, hogy kevésbé hajlik arra, hogy Trumpra adja a voksát, 15 százalék viszont annál inkább, mert politikai indíttatásúnak gondolja az eljárást – ismertette az InfoRádióban Magyarics Tamás.
A külpolitikai szakértő szerint az érdekesebb és Donald Trump számára veszélyt jelenthet, hogy az úgynevezett kulcsfontosságú államokban az emberek enyhe többsége, 52-53 százalék meggondolná, hogy Donald Trumpra szavazzon, ha valóban elítélik. Ugyanis az esküdtszék verdiktje, illetve az, hogy a bíró majd valamilyen büntetést kiszab, nem a történetnek a vége, hiszen teljesen biztos, hogy a volt republikánus elnök fellebbezni fog, és az eljárás hetekre, hónapokra is elhúzódhat.
Tehát az, hogy valóban elítéltként indul majd Donald Trump az elnökválasztáson, még egyáltalán nem biztos.
Magyarics Tamás elmondása alapján Trump háromfajta büntetésre számíthat. „Egyszerűbb” esetben pénzbüntetést kap, aminek a mértéke természetesen nagyon magasra is rúghat, de azt a fellebbviteli bíróság a későbbiekben még enyhíthet. Próbaidőre, vagyis felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélhetik, végül pedig akár 130-140 éves szabadságvesztéssel is sújthatják, miután egy-egy vádpont 4 évig terjedő börtönnel járhat. Ha viszont ténylegesen be kellene vonulnia a börtönbe, az újabb komplikációkat eredményezne – jegyezte meg az ELTE emeritus professzora, példaként említve, hogy miután minden amerikai elnököt megillet a titkosszolgálati védelem, szinte teljesen át kellene alakítani az adott büntetés-végrehajtási intézményt, ahová bevonul.
Donald Trump akár börtönből is kormányozhatná Amerikát
– erősítette meg a külpolitikai szakértő –, az Egyesült Államok alkotmánya ugyanis mindössze annyit ír elő, hogy az elnöknek született amerikainak, minimum 35 évesnek és az indulását megelőzően 14 éven át állandó helyi lakosnak kell lennie, mely három kritériumnak Donald Trump megfelel.
Magyarics Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy 1920-ban egy szocialista elnökjelölt a börtönből kampányolt, és közel egymillió szavazatot kapott. „Tehát technikailag valóban előállhat az a nagyon paradox és furcsa helyzet, hogy egy börtönből irányítsák az Egyesült Államokat. De ez azért meglehetősen abszurd és bizarr helyzet lenne, de nem lehet semmit sem kizárni” – fogalmazott.