A háziorvosok ma legalább hatvan százalékkal többet keresnek, mint 2014-ben - mondta az államtitkár.

„Az elmúlt években évente 130 ezer forinttal nőtt az alapellátás havi finanszírozása, és február 1-jétől újra fog emelkedni a díjazásuk. Ez azt is jelenti, hogy egy alapellátó praxis közel 60-70 százalékkal keres ma többet, mint ezelőtt négy évvel. Azért az nem mindegy.”

Az viszont probléma, hogy a legtöbb háziorvos idős ember - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

„Ez nem magyar sajátosság. Ha bárki azzal állna elő, hogy ezt a Fidesz-kormány nem tudta megoldani, lehet, hogy igazat mond, de nem mondja el a valóságot, mert a német korfa még a mienknél is rosszabb. Megint arról kell beszélni, hogy az alapellátás tekintélye mitől függ. Nyilván kell az, hogy valaki kapjon inspirációt, hogy mennyit keres, de nemcsak erről szól, hanem arról is, hogy milyen magányos egy alapellátó orvos, mennyire becsülik meg a betegek, mit csinálhat. Nagyon fontos lenne az alapellátás újraértelmezése, hogy kerüljenek át kompetenciák a szakellátásból, hogy

ne kelljen a betegnek bemennie a szakellátóba, például vérvételre.

Ezt tudjuk is finanszírozni, ezek a folyamatok elindultak, tesztjelleggel működnek is. Le kell vonni a tanulságokat, ha működik, ki kell terjeszteni a teljes alapellátásra.”

Az államtitkár szerint olyan finanszírozási modellt kell kitalálni, amely azt eredményezi, hogy a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.

„A szakellátástól úgy kell tudnunk elvenni kompetenciákat, hogy merjék odaadni, az alapellátás pedig ne roskadjon össze alatta. Ezért átmenetet kell képezni, általános vándorlásnak kellene megtörténnie a rendszeren belül, hogy a betegek érzete meg tudjon változni.”

Az utóbbi években sokmilliárdos felújításokat végetek el az alapellátásban,

jövő nyáron pedig megkezdi működését az egységes, elektronikus kartonrendszer,

amelynek köszönhetően pénztől nem befolyásolt adatokból épülhet adatbázis - fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.

Gigantikus beruházások

A kormány nem csupán két-három szuperkórházat akar, hanem Budapest és a régió teljes egészségügyi ellátását újratervezi - mondta az államtitkár.

„Másfél éves hosszú megbeszélésfolyam, több ezer találkozó és interjú után most ott tartunk, hogy van egy egységes koncepciója a központi régiónak, amelyet majdnem szakma, majdnem teljesen támogat. Ennek következtében szinte az összes intézmény meg fog újulni, a következő nyolc-tíz évben le fogja nyelni az egészségügy összes fejlesztési forrását a központi régió, hiszen ha akkori árakon több mint ötszáz milliárdot el kellett tölteni, a következő tíz év sem lesz kevesebb hét-nyolcszáz milliárdnál.”

Az első negyvenmilliárd forint már az intézményeknél van, és megkezdődött a szükséges műszerek beszerzése - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

„A motort berúgtuk.

Az a kérdés, hogy milyen sebességgel fogunk menni és hová. Az államtitkárság szeme előtt most egy közel hét-nyolcszáz milliárdos célszám lebeg, de mivel a szakma állandóan változik, nem valószínű, hogy ne kellene két-három évente újratervezni mindent.”

Az államtitkár elmondta, hogy Budapest egészségügyi ellátása három nagy sürgősségi központ köré szerveződik majd.

„Ezt hívták korábban szuperkórháznak. Ez azt jelenti, hogy sürgősséget kell tudni nyújtani a nap minden órájában a szakma minden egyes szintjén. E köré kell szerveződnie minden más ellátásnak, hogy az a jelenlegi áldatlan helyzet, hogy a mentőszolgálatnak egy ötvenoldalas silabuszból kell megmondania, hogy merre kell mennie a beteggel, megszűnjön. Ettől nem lesz olcsóbb az ellátás, sőt drágább lesz, de ez betegbiztonsági kérdés.”

Ónodi-Szűcs Zoltán abban bízik, hogy

az első ilyen sürgősségi központ alapkövét már jövőre lerakhatják.

Ezek gigantikus beruházások, egyenként több mint százmilliárd forintba kerülnek - fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.