„A migrációt tekintve komolyan elmaradunk a lengyel, a litván, az észt, a román vagy a bolgár kivándorlástól, ám a csehektől és a szlovákoktól nem maradunk el. A termékenységet illetően is egy kicsit alacsonyabb a szintünk, mint más országokban, míg a halandóságot tekintve Romániától jobb a várható élettartam, ám a lengyel, cseh várható élettartamtól elmaradunk” - hasonlította össze a környező országokkal a magyar tendenciákat Spéder Zsolt.

A vezető hozzátette: változatlanul nagy mértékű a kivándorlás Magyarországról, vagyis

továbbra is többen költöznek el Magyarországról, mint ahányan betelepülnek ide.

A bevándorlás ugyan növeli és fiatalítja a befogadó országok népességét, Spéder Zsolt azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekvállalást ösztönző családpolitika is elengedhetetlen.

„Felvetődik, hogy vajon azért olyan magas-e Franciaországban a termékenység, mert eléggé magas a bevándorlók aránya.

A francia kollégák eredményei szerint természetesen valamelyest magasabb a bevándorlók termékenysége, mint az anyaországé, de messze nem olyan magas, mint azokban a kibocsátó társadalmakban, ahonnan jönnek” - közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

Indoklásként elmondta: „Magukkal hozzák ugyan a saját értékeiket – ami a sok gyereket jelenti –, ám azért jönnek, hogy szerencsét próbáljanak és elérjenek valamit. Ebben viszont nem segít az, ha sok gyerek van.”

Ismét divatos a házasság

Még mindig kevesebben születnek Magyarországon, mint ahányan meghalnak, viszont a várható élettartam továbbra is nő, a házasság pedig újra népszerű lett – mondta a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

A születések száma növekszik Magyarországon, de még mindig nem a szükséges mértékben

– mondta az igazgató.

„A teljes termékenységi arányszám körülbelül tizenöt éven keresztül 1,3-os értéken volt. Most 1,49-1,5 körül van, de még mindig jelentős az elmaradás az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,1-es értékhez képest, amikor a két szülő helyett két gyerek lesz, így reprodukáljuk a családunkat, a népességet” - ismertette.

„Ezzel körülbelül az európai átlag körül vagyunk. Nyugat-Európában vannak magasabb termékenységű országok – a skandináv országok, Nagy-Britannia, Franciaország – 2 körüli értékkel, és alacsonyabbak – a dél-európai országok, Németország, Svájc 1,3-1,4-es termékenységi arányszámmal” - közölte a vezető.

A házasságkötések száma viszont erőteljesen emelkedik

– tette hozzá Spéder Zsolt.

„Évtizedeken keresztül a házasság népszerűségvesztéséről beszélünk. Ez 5-6 évvel ezelőtt Svédországban is fontos téma volt, ahol szintén elkezdett javulni a házasságkötési kedv. Érdekes viták és elképzelések vannak arról, hogy miért. Esetleg nagy hullámoknak, ciklusoknak a következménye, hogy

a mostani gyerekek a szüleik házasságellenességét most házasságpártiságra váltják át”

- fejtette ki Spéder Zsolt.

Az intézetvezető azt is elmondta, hogy a várható élettartam már 1993 óta folyamatosan emelkedik.

„Minden évvel egy picit javul a várható élettartam.

Vannak néha kisebb lassuló időszakok, és vannak gyorsuló időszakok is, de a tendencia töretlen” - közölte.

Spéder Zsolt hozzátette: „azért a közép-kelet-európai országokkal összehasonlítva van elmaradásunk Lengyelországhoz, Csehországhoz képest is. Így itt is elég komoly lehetőségek vannak a várható élettartam növekedésében”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!