A miniszter elmondta, soha nem volt olyan mértékű a terrorfenyegetettség mértéke Európában, mint napjainkban. Véleménye szerint a kiváltó okokat kell kezelni, őszintén szembe kell nézni velük, ahogyan azzal is, hogy a radikalizálódást nem sikerült Európa határain kívül tartani.

A terrorizmus elleni globális harcot erősíteni kell - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Magyarország azon 23 ország közé tartozik, amely ténylegesen, katonákkal vesz részt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban. A magyar katonák kurdisztáni misszióját pedig a jelenlegi 126 fős létszámról további 150 emberrel növelik meg, és védelmi munkájukat kiképzési feladatokkal bővítik ki - mondta a miniszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a török kormány teljes mértékben ura legyen a törökországi helyzetnek. Óriási biztonsági kockázatot jelent, ha a NATO második legjelentősebb haderejével bíró Törökországban, amely az Európai Unió legfőbb migrációs politikai partnere, nem a demokratikusan megválasztott hatalom ellenőrzi az alkotmányos rendet és a folyamatokat - húzta alá a tárcavezető.

A politikus véleménye szerint az Európai Uniónak nem kell részletes iránymutatásokat szabnia az elszámoltatás módjáról. Magyarország álláspontja az, hogy három nappal az alkotmányos rendszer megdöntésére irányuló puccs után a szolidaritás a legfontosabb az ország számára. Minden külső segíteni akarás csak hátráltatja a rendezési folyamatokat - tette hozzá.

A külügyminiszteri tanácskozás részleteit ismertetve Szijjártó Péter elmondta, hogy az unió együtt kíván működni azokkal az országokkal, amelyek jelenleg kiinduló, vagy tranzitországai a bevándorlásnak.

A tanácskozáson részt vevő miniszterek egyetértettek abban, hogy "csak az kaphat fejlesztési támogatást az európai adófizetők pénzéből, aki megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy se kiinduló, se tranzitországa ne legyen az Európára háruló bevándorlásnak" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Leszögezte mindazonáltal: mindennek akkor van értelme, ha mindezt megelőzi a külső határok védelmi képességének visszaszerzése.

Magyarország az ülésen szorgalmazta, hogy Törökország, Libanon és Jordánia mellett a kurd térséggel, azaz Irak kurdisztáni régiójával is fűzze szorosabbra a kapcsolatait az Európai Unió - tett hozzá a miniszter.

Az Európai Unió és Kína kapcsolatainak vonatkozásában arról tájékoztatott, hogy az unió kívánsága az, hogy fejlődjön az unió és Kína közötti az infrastrukturális kapcsolat.

A miniszteri tanács szerint megállapodásra kell törekedni az olyan kísérleti projektek listájában, mint amilyen a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújítása is - mondta.

Magyarország Kínát illető külpolitikai stratégiája szempontjából mérföldkő a tanácsi dokumentum, amely olyan részleteket ismer el, amelyre Magyarország keleti nyitás politikája és Kínával kapcsolatos politikája alapszik - hangsúlyozta Szijjártó Péter.