A náci rezsim népirtásának részesei voltunk mint elkövetők és mint áldozatok is, de passzív szemlélőként és embermentőként is - jelentette ki az államtitkár a magyar társadalom és vezetői akkori szerepéről az IHRA soros magyar soros elnöksége, a Tom Lantos Intézet és a Jezsuita Roma Szakkollégium által szervezett tanácskozáson.

Hozzátette: a múlttal való szembenézésben nincsenek kompromisszumok, és "ebben a tekintetben Magyarországnak nincsen igazán szégyellnivalója".

Takács Szabolcs azt mondta: az 1990-es évekig tartott, hogy a társadalom elismerje azt a "jóvátehetetlen tragédiát, öncsonkítást", amely a romák elleni népirtással érte. A konferencia ideje alatt rendezett háttérbeszélgetésen pedig arról beszélt, a társadalmi tudatosság erősítése a legfőbb módja annak, hogy fenntartsuk a kirekesztésekkel szemben politikai, jogi, társadalmi elkötelezettséget, ehhez pedig az oktatáson keresztül vezet az út.

Szólt arról is: nemzetközi összefogással lehet a romáknak egyenlő esélyeket biztosítani. Az IHRA magyar soros elnökségéről szólva kiemelte, a szervezet másfél évtizedes fennállásának egyik legnagyobb eredményét sikerült elérni azzal, hogy ez Európai Unióban adatvédelmi okokból nem korlátozhatóak a holokauszttal kapcsolatos történészi-levéltári kutatások.

Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója annak fontosságát emelte ki, hogy "a romák önértelmezése kerüljön a fókuszba" a történelmük, így a roma holokauszt kapcsán is, ne mások interpretálják az eseményeket. Jelezte, napjainkban hiányos az e munkához szükséges infrastruktúra.

Kijelentette, a roma genocídiumot olyan jogsérelmek tették lehetővé, amelyek ma is léteznek Magyarországon, és utalt például az oktatási szegregációra.

A társadalmak belső összetartásának fontosságáról beszélt Romani Rose, a Németországi Romák és Szintók Központi Tanácsának elnöke, a Németországi Romák és Szintók Dokumentációs és Kulturális Központjának igazgatója, aki azt mondta, hogy kontinensünkön terjednek a populista eszmék, amelyek a második világháború és a holokauszt után "fáradságos társadalmi folyamatok" eredményeként kialakult alapértékeket is megkérdőjeleznek.

A német szakember elismerését fejezte ki azért, hogy Magyarországon bekerült az iskolai tananyagba a roma holokauszt témája is, megjegyezve, ugyanezt a hazájában még nem sikerült elérni.

Daróczi Ágnes, a Romano Instituto, Romakutató Intézet igazgatója, az Európai Roma/Traveller Fórum alelnöke a roma holokauszt feltáratlan elemeire hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, "óriási hátrányban vagyunk, mert nem néztünk szembe a múlttal, nem írtuk le, nem neveztük a nevén (...), mi az, amit nem kívánunk visszajönni látni".

Hogyan is felejthettük el a mi saját történelmünket megkérdezni az öregjeinktől? - tette fel a kérdést, s azt nevezte célnak, hogy a romák ne folyamatos vesszőfutásként éljék meg identitásukat, hanem "találják meg a rosszban is azt a jót, ami segíthet túlélni, ami segíthet a jövőt építeni".