Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Nagy Boldizsár: a migráció problémájára nincs nemzetállami megoldás

A tömeges migráció problémájára nincs nemzetállami megoldás - mondta az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa a Magyar Önkormányzatok Szövetségének gödöllői konferenciáján. Nagy Boldizsár szerint Magyarország nem tartja be a schengeni kódexet, Szerbia pedig nem biztonságos ország a menekültek számára.

A biztonságos harmadik ország definícióját a magyar törvény és egy európai uniós irányelv is tartalmazza. Ezek szerint nem elég az, hogy ott nem üldözik, és nem küldik vissza egy másik üldöző országba, hanem arra is szükség lenne, hogy érdemben hozzáférjen menekültügyi eljáráshoz, és annak a végén - ha sikeres - érdemi védelmet kapjon - mondta Nagy Boldizsár.

Hozzátette: Szerbiában az elmúlt két esztendőben kevesebb mint húsz ember kapott menekültstátuszt, noha több százezer ment át, és több tízezer folyamodott menekültstátuszért.

Az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta: Szerbia biztonságos származási ország, a szerbek egymást nem üldözik, de nem adnak érdemi védelmet más országokból érkező menedékkérőknek. Ezt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága, az Amnesty International is így gondolja, és a magyar Kúria is így gondolta 2012-ben, és azóta semmi sem változott.

Meglátása szerint a tagállamok egy része betartja a schengeni egyezményt. Valóban összeomlott a rendszer bizonyos napokon, de a schengeni kódex sokkal több részletfeltételt tartalmaz. A külső határt például olyan erővel kellene védeni, hogy azon ne lehessen illegálisan átlépni. Ez most sem valósul meg, mint ahogy a kötelező ujjlenyomatvétel sem.

A legfontosabb az, hogy akiről úgy gondoljuk, hogy nem menekült, nincs joga a maradásra, azt nekünk kellene az Európai Unión kívülre eljuttatni, de ezt nem tesszük - hangsúlyozta Nagy Boldizsár.

Kifejtette: lehetett látni, hogy a kérelmek száma évről évre nő. Megfelelően növelni kellett volna a menekült-befogadóállomások számát, és megfelelően kellett volna növelni azokat a helyeket, ahol menedékjogi őrizetbe lehet venni azokat, akiről azt gondoljuk, hogy nem igazi menekültek, és gyanús, hogy eltűnnének egyébként. Amíg elbírálják a kérelmét, addig őrizetben kell tartani. Ebből semmi sem valósult meg - állapította meg.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban sem növelték meg kellően a létszámot. Gyorsan el kellett volna dönteni az ügyeket, aki menekült, azt el kell ismerni, aki nem menekült, azt effektív kirakni az Európai Unió területéről. Ezt elmulasztották - tette hozzá.

Hosszú távon úgy gondolom, hogy az egész európai menekültjogot meg kellene reformálni, és az európai térséget egy egységes térségnek tekinteni, és nem azon tűnődni, hogy melyik országba érkezett be a menedékkérő - vélte az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa.

Gémesi György: állami kompenzációra van szükségük az önkormányzatoknak

Állami kompenzációra van szükségük az önkormányzatoknak a migrációs válság többletfeladatai miatt - mondta az InfoRádiónak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a témában rendezett gödöllői konferencia után.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere két évvel ezelőtt jelezte a kormányzatnak, hogy itt problémák vannak. Naponta több száz menekült, migráns ment át a településén - emlékeztetett a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Ha jelezték ezt a polgármesterek, ha a magyar önkormányzatok szövetsége tavaly konferenciát szervezett, amelyen szintén elhangzott, hogy várhatóan egyre nagyobb menekülthullám terhelődik rá Magyarországra, akkor miért nem történt hamarabb kormányzati intézkedés? - tette fel a kérdést Gémesi György.

Világosan látszik, hogy ha az önkormányzatokat legyengítik, akkor bizony az a nagy kihívás, ami az országra hárul, nagyon nehezen lesz végrehajtható - emelte ki.

Az is jól látszott, hogy a magyar kormány mostani, legutóbbi intézkedései hatékonyan segítették a probléma tüneti terápiáját. Az önkormányzatok erőn felül teljesítettek az elmúlt időszakban - hangsúlyozta Gémesi György.

Természetes elvárás az, hogy az érintett településeknek legalább azokat a költségeit, ami a köztisztaság, a közegészségügy kapcsán jelentkeznek, azt megtérítse a kormány. Mivel kisebb mozgástérrel rendelkezünk, és nincs ilyen kompenzáció, akkor más feladatoktól kell átcsoportosítani a forrásokat. Volt kompenzáció, de ez még messze nem volt elegendő - mondta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×