A biztonságos harmadik ország definícióját a magyar törvény és egy európai uniós irányelv is tartalmazza. Ezek szerint nem elég az, hogy ott nem üldözik, és nem küldik vissza egy másik üldöző országba, hanem arra is szükség lenne, hogy érdemben hozzáférjen menekültügyi eljáráshoz, és annak a végén - ha sikeres - érdemi védelmet kapjon - mondta Nagy Boldizsár.

Hozzátette: Szerbiában az elmúlt két esztendőben kevesebb mint húsz ember kapott menekültstátuszt, noha több százezer ment át, és több tízezer folyamodott menekültstátuszért.

Az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta: Szerbia biztonságos származási ország, a szerbek egymást nem üldözik, de nem adnak érdemi védelmet más országokból érkező menedékkérőknek. Ezt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága, az Amnesty International is így gondolja, és a magyar Kúria is így gondolta 2012-ben, és azóta semmi sem változott.

Meglátása szerint a tagállamok egy része betartja a schengeni egyezményt. Valóban összeomlott a rendszer bizonyos napokon, de a schengeni kódex sokkal több részletfeltételt tartalmaz. A külső határt például olyan erővel kellene védeni, hogy azon ne lehessen illegálisan átlépni. Ez most sem valósul meg, mint ahogy a kötelező ujjlenyomatvétel sem.

A legfontosabb az, hogy akiről úgy gondoljuk, hogy nem menekült, nincs joga a maradásra, azt nekünk kellene az Európai Unión kívülre eljuttatni, de ezt nem tesszük - hangsúlyozta Nagy Boldizsár.

Kifejtette: lehetett látni, hogy a kérelmek száma évről évre nő. Megfelelően növelni kellett volna a menekült-befogadóállomások számát, és megfelelően kellett volna növelni azokat a helyeket, ahol menedékjogi őrizetbe lehet venni azokat, akiről azt gondoljuk, hogy nem igazi menekültek, és gyanús, hogy eltűnnének egyébként. Amíg elbírálják a kérelmét, addig őrizetben kell tartani. Ebből semmi sem valósult meg - állapította meg.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban sem növelték meg kellően a létszámot. Gyorsan el kellett volna dönteni az ügyeket, aki menekült, azt el kell ismerni, aki nem menekült, azt effektív kirakni az Európai Unió területéről. Ezt elmulasztották - tette hozzá.

Hosszú távon úgy gondolom, hogy az egész európai menekültjogot meg kellene reformálni, és az európai térséget egy egységes térségnek tekinteni, és nem azon tűnődni, hogy melyik országba érkezett be a menedékkérő - vélte az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa.

Gémesi György: állami kompenzációra van szükségük az önkormányzatoknak

Állami kompenzációra van szükségük az önkormányzatoknak a migrációs válság többletfeladatai miatt - mondta az InfoRádiónak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a témában rendezett gödöllői konferencia után.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere két évvel ezelőtt jelezte a kormányzatnak, hogy itt problémák vannak. Naponta több száz menekült, migráns ment át a településén - emlékeztetett a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Ha jelezték ezt a polgármesterek, ha a magyar önkormányzatok szövetsége tavaly konferenciát szervezett, amelyen szintén elhangzott, hogy várhatóan egyre nagyobb menekülthullám terhelődik rá Magyarországra, akkor miért nem történt hamarabb kormányzati intézkedés? - tette fel a kérdést Gémesi György.

Világosan látszik, hogy ha az önkormányzatokat legyengítik, akkor bizony az a nagy kihívás, ami az országra hárul, nagyon nehezen lesz végrehajtható - emelte ki.

Az is jól látszott, hogy a magyar kormány mostani, legutóbbi intézkedései hatékonyan segítették a probléma tüneti terápiáját. Az önkormányzatok erőn felül teljesítettek az elmúlt időszakban - hangsúlyozta Gémesi György.

Természetes elvárás az, hogy az érintett településeknek legalább azokat a költségeit, ami a köztisztaság, a közegészségügy kapcsán jelentkeznek, azt megtérítse a kormány. Mivel kisebb mozgástérrel rendelkezünk, és nincs ilyen kompenzáció, akkor más feladatoktól kell átcsoportosítani a forrásokat. Volt kompenzáció, de ez még messze nem volt elegendő - mondta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.