Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
331.02
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Miniszteri szintű egyeztetés a Corvinus Egyetem Budai Campusának integrációjáról

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerda reggel hivatalában fogadta a Budapesti Corvinus Egyetemnek és a Szent István Egyetemnek a múlt héten bejelentett intézményi átalakításban érintett egyetemi és kari vezetőit.

Az egyeztetésen a fenntartó miniszter jelezte, hogy a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság integrációs javaslatát támogatja. A tárgyalás során az integráció végrehajtásának lépéseiről, a Budai Campus megmaradásának garanciáiról egyeztettek a felek.

Balog Zoltán kifejtette, hogy az integráció alapfeltétele az érintett intézmények hatékony együttműködése, elsődleges célja pedig az intézményi teljesítmények színvonalának emelése. A fenntartó célja a Budai Campus önállóságának és autonómiájának megőrzése és erősítése is.

A fenntartó és az érintett karok, intézmények közös érdeke, hogy egy erős közép-magyarországi agrárcentrum létrejöttével az agrár felsőoktatás minőségi fejlesztése hosszútávon biztosított legyen - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának közleményében.

"Balog Zoltán miniszter tartsa tiszteletben az egyetem döntését"

Ma újra bebizonyosodott, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem elutasítja a szétdarabolását, ezért felszólítjuk Balog Zoltán miniszter urat, hogy tartsa tiszteletben a szenátus mai döntését. Egyetemi autonómia nélkül nincs színvonalas felsőoktatás - közli a Budapesti Corvinus Egyetemi Tiltakozás Szervezőbizottsága.

A Corvinus szétdarabolása ügyében hiába kértek az egyetem érintett karainak dékánjai valódi tárgyalást a minisztertől. A ma reggeli megbeszélésén ehelyett csak bejelentést kaptak. Balog Zoltán azzal kezdte a találkozót, hogy a döntés az egyetem szétdarabolásáról már megszületett.

Szerdán délben a Corvinus szenátusa elutasította az egyetem szétdarabolását.

Az ülésen a döntően a pesti karok hallgatóit képviselő diákszervezeti tanács képviselői is az egység mellett szólaltak fel. A nyilvános szenátusi ülésen kizárólag az egyetem egyben maradása melletti érvek hangoztak el.

A felsőoktatás és az agrár-felsőoktatás problémáit az előző években elvett források visszaadása oldaná meg, nem pedig a szakmailag megalapozatlan, egyoldalú átalakítások - olvasható a szervezőbizottság közleményében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Egyes bankfiókokban még november 15-én, vasárnap is túlóráztak a hitelügyintézők, hogy be tudják fogadni az utolsó hitelkérelmeket az Otthon Start Programban, tegnap óta pedig már csak a célzottabb és szigorúbb Wekerle Plusz igényelhető. A kormány intézkedése három jelentős következménnyel járhat a lakáshitelpiacon: 1. csökken a hitelfelvételi kedv, így az idei 3000 milliárd forintról jövőre 1800-2200 milliárd forintra eshet vissza a lakáshitelek kihelyezése; 2. a piaci kamatozású lakáshitelek aránya az eddigi 20-25%-ról 50% környékére emelkedhet; 3. a fokozódó piaci verseny egyre nagyobb arányban terelheti az 5-6%-os kamatsávba a még inkább 6-7%-os piaci lakáshiteleket. Bemutatjuk a bankok jelenlegi legjobb ajánlatait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×