Csach Gábor (Fidesz-KDNP) elmondta: a pályázat beadásáról szóló javaslatot egyhangúlag támogatta a képviselő-testület; Balassagyarmaton minden politikai szervezet és a lakosság is támogatja a börtönépítést.

Hozzátette: a városvezetés, politikai irányultságtól függetlenül, 2002 óta foglalkozik azzal, hogy a 170 éve működő fegyház és börtönt a város szélére helyezzék át, ezért egy ezerfős intézet és a hozzá tartozó cipőgyár építésére alkalmas területet tartottak fenn a város déli részén. Ezt a területet már 2013-ban is felajánlották a kormánynak, de a javaslatot akkor elutasították.

A balassagyarmatiak tíz pontban foglalták össze azokat az érveket, amelyek "egyértelművé teszik egy új börtön Balassagyarmaton való megépítését". Ezek között van, hogy a novemberi alkotmánybírósági döntés értelmében a jelenlegi 500-550 fős fogvatartotti létszámot 320-ra kell csökkenteni, így, amennyiben nem épül új börtön, az súlyos hatással lenne a nyereséges "börtöncég", az Ipoly Cipőgyár Kft. működésére is.

Hangot adnak annak is, hogy Balassagyarmaton a legolcsóbb egy új börtön működtetése: a városban működik törvényszék és a megyei főügyészség is. Emellett nem kell külön menedzsmentet, konyhát, kiszolgáló tevékenységeket finanszírozni, mert erre minimális bővítéssel képes a jelenlegi szervezet.

Hangsúlyozzák azt is: a jelenlegi börtönépület uniós normáknak megfeleltetése 3-4 milliárdos költséget jelent, ezért mindenképpen olcsóbb a kapacitás kiváltása a most felépítendő 500 fős új börtön bővítésével.

Nógrád megyéből Bátonyterenye is jelentkezett a pályázatra.

Terület felajánlásáról döntött e célra korábban a Tolna megyei Dombóvár és Bátaszék önkormányzata, valamint Szolnok és Békéscsaba közgyűlése is.

A minisztérium pályázati felhívásában a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-magyarországi régióban keres új börtön építésére alkalmas területet. A börtönöket 2017-ben kezdik el építeni, az intézetek 2018-ban vagy 2019-ben kezdhetik meg működésüket.