Balog Zoltán hangsúlyozta: az új templomok megerősítenek abban, hogy az értékeket, a hitet megtartani és gyarapítani kell; leginkább erre van szükség Magyarország vidéki peremterületein.

Hozzátette: a kormány célja, hogy Budapest ismét Közép-Európa egyik legerősebb városa legyen kulturális, diplomáciai, gazdasági, üzleti és egyéb szempontból, ám ezzel egy időben visszaadja a vidéki embereknek azt a rangot és életminőséget, amelyet megérdemelnek.

Szólt arról, hogy hányatott sors jutott egykor a vidéknek, de mára a mezőgazdaság a gazdasági növekedés húzóágazatává vált, a vidéki ipar népességmegtartó ereje nőtt. Hangsúlyozta: Magyarország nem gazdag ásványkincsekben, de emberi erőforrásban, emberi minőségben az.

A templom újjáépítéséről elmondta: összefogott érte az egyház, a kormány, az önkormányzat és a közösség is. "Összefogás nélkül nem lesz felemelkedés" - jegyezte meg.

A templomot megáldotta Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, aki elmondta: az újonnan felépített templom a régi nevét, a Sarlós Boldogasszony nevet kapta. Emlékeztetett arra, hogy két egyházi ünnep, a három napja ünnepelt Gyümölcsoltó Nagyboldogasszony napja és a liturgikus naptár legszentebb ünnepe, a vasárnap kezdődő Nagyhét között avatják fel a békéssámsoni templomot.

Az egybegyűltek figyelmét arra hívta fel, hogy Jézus nem a szenvedésével hozta el az embereknek a megváltást, hanem a szeretettel, amit adott; "azt akarta megmutatni, hogy csodálatos szép lehet az emberi élet". Ezt kell most a családban, a közösségben, a társadalomban is gyakorolni - fogalmazott a püspök.

Nagy Ferenc helyi plébános a zsúfolásig megtelt templomban felidézte, hogy a település már tíz éve szorgalmazta, hogy újraépüljön a szent hely és mindvégig kitartóan imádkozott céljai eléréséért. Békéssámson korábbi katolikus templomát az 1950-es években pártutasításra bontották le azért, hogy helyét a termelőszövetkezet gépállomása foglalhassa el. Azóta ideiglenes helyen, egy korábbi iskolaépületben tartották a szertartásokat.

A templomot - Germán Géza tervei alapján - mintegy százmillió forintból építették újjá, az összeg felét az egyházmegye állta, csaknem 40 millió forintot pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az építkezéshez.