A kormányfőt a kérdéskörről a jobbikos Sneider Tamás faggatta, aki kifogásolta a dolgozók alacsony bérét. Orbán Viktor azt hangoztatta: 2010-ben azzal a céllal kezdték meg a kormányzást, hogy a közjó érdekében dolgozók élethelyzetén javítsanak, s nem lehet vitatni, hogy ne dolgoztak volna ezen. A gazdaság fejlődésének ütemében csak lépésekben tudnak haladni: elsőként a pedagógus életpálya-modell bevezetése történt meg, jövőre az egyenruhások követik őket és megkezdődtek az egyeztetések a szociális ágazatban is - sorolta a kormányfő. Jelezte azt is: az ágazati bérpótlék a jövő évi költségvetési javaslatban is szerepel, bár nem ez lesz a végleges megoldás.

Az MSZP-s Gőgös Zoltán "luxusáfa az élelmiszerekre" címmel tette fel kérdését, amire Orbán Viktor azt felelte: a párbeszéd előfeltétele az őszinteség, de kérdésnek már a címe sem igaz, mert az áfakulcs nem változik, ezért szerinte a képviselő valótlant állított. Ha Gőgös Zoltán azt mondja, hogy 33 százalékos lesz az áfakulcs, akkor azzal megtéveszti az embereket - hangsúlyozta. Hozzátette, senki nem akarja felemelni az élelmiszerek áfakulcsát.

A miniszterelnök az ülésen gratulált Ózd újonnan megválasztott jobbikos polgármesterének, majd az összes parlamenti párt nevében visszautasította a jobbikos Mirkóczki Ádám szavait, miszerint bárki is a zsarolásra építette volna a kampányát. Azt is megjegyezte: azt a megközelítést nem tudja támogatni, hogy kiküszöböljék a választások utáni jogorvoslatot.

Szólt arról is, hogy a jövőben az átláthatóság és számonkérhetőség jegyében arra kell felkészülni, hogy az egymillió eurós összköltségű beruházásokhoz a vállalkozásoknak objektív kritériumok alapján nyújtanak támogatást. Az egyszerű és átlátható forráselosztáshoz tartozik, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program esetén dedikált, kormányhatározatban kihirdetett forráskereteket határoznak meg a megyéknek és a megyei jogú önkormányzatoknak - közölte.

Emellett ténynek nevezte, hogy az előző négyéves ciklus során a szocialista polgármesterek által vezetett XIII. kerülettől 1 milliárd 44 millió, Tiszaújvárostól 1,324 milliárd, Szegedtől pedig 25,1 milliárd adósságot vállalt át a kormány. Hozzátette, hogy a jobbikos Fülöp Erik által vezetett Tiszavasváritól 693 millió forintot vállaltak át.

A miniszterelnök a szocialista Harangozó Tamás illiberális államot érintő felvetéseire reagálva azt is leszögezte: soha senki nem vádolta azzal, hogy átlépte volna a miniszterelnöki hatalomgyakorlás jogszabályokban rögzített határait és ez nem is áll szándékában. Kijelentette: a kormánytöbbség többedik alkalommal érdemelte ki a választópolgárok bizalmát, s nem azt tartja a kérdésnek, hogy ő mit akar vagy mit gondol az alkotmányosságról, hanem hogy az emberek mit gondolnak. Ezt elmondták 2010-ben, majd 2014-ben három alkalommal - tette hozzá Orbán Viktor, arra kérve a képviselőket: "maradjunk inkább a választópolgárok értékítéleténél".

Schiffer András (LMP) azt vetette fel: egy, az önkormányzati választás előtt hozott jogszabály értelmében jelentősen csökkent a kistelepülési polgármesterek bére, de "amit gyanítottunk, az úgy látszik, már valóság, a fideszes jelöltek valamit már előre tudtak, hogy meg fog emelkedni az illetmény" - fogalmazott.

Orbán Viktor válaszában kijelentette: el kívánja oszlatni a vádat, mintha a kormányoldal annak tudatában csökkentette volna le a fizetéseket, hogy azt az önkormányzati választás után visszaemelik, miközben erről csak a kormánypártiak tudtak volna. Hangsúlyozta: a látszatát is el kívánja kerülni egy "előre megkomponált átverésnek", és arról biztosította a képviselőt: a kormány nem támogatja azt az indítványt, amely megváltoztatná a 2012-ben elfogadott rendszert, ide értve a bérezést is.

Visszautasította azt a megoldást, hogy ahol nincs elég munkahely, ott az önkormányzathoz vegyék fel az embereket. A jogkörbővítésről szólva azt mondta: annak minden elemét már korábban, a választás előtt bejelentették.