Az Államreform Bizottság által megtárgyalt koncepció kiemeli: a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó, az Európai Bizottsággal (EB) kötött partnerségi megállapodásban - a bizottság véleménye alapján - az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott követelményeket a közbeszerzések terén Magyarország nem teljesíti. Magyarországnak ezért intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszere megfelelően működjön.

Az EB kritikaként fogalmazta meg, hogy bár a jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, de a jogalkalmazás, az uniós jog elveinek a tényleges érvényesülése komoly problémákat vet fel. Ezek körébe tartozik, hogy a közbeszerzésekben nagyon sokszor csak egy ajánlattevő van, a verseny hiánya pedig magas árakhoz vezet. A verseny hiányának egyik fő okaként az ajánlatkérők által alkalmazott versenykorlátozó feltételeket jelölte meg az EB.

Az új törvény három uniós irányelven alapul. Ezek egyike a korábbi irányelvet helyezi hatályon kívül, a második a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai közbeszerzéseket, míg a harmadik a koncessziókat szabályozza.

Ezeket a nemzeti jogba legkésőbb 2018. október 18-ig kell átültetni, de fő szabály szerint az átültetési időpont korábbi, 2016. április 18.

A koncepció az új törvény középpontjába az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását helyezi. Így javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat. A referenciát - automatikusan - a beszerzés becsült értékének a háromnegyedéhez kellene igazítani, és igazolások helyett elég lenne nyilatkozatokat csatolni az ajánlatokhoz. Csak a nyertes ajánlattevőnek kellene az igazolásokat beszerezni és benyújtani.

Az ajánlatok értékelésénél fontos, hogy előnyt élvezzenek a hazai áruk és szolgáltatások, valamint a helyi vállalkozások is. Nem az ár, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes. Az energiafelhasználásnál például a teljes életciklusra jutó mennyiség lenne az értékmérő. Végül előnyt élveznének a csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztató ajánlattevők.

A közbeszerzés intézményrendszere változatlan maradna. A Közbeszerzési Hatóság továbbra is az Országgyűlés alá tartozna. A koncepció szerint a hatóság szervezetében működő Közbeszerzési Döntőbizottságnak (Kdb) szemléletet kell váltania, hogy ne csak nyelvtanilag értelmezze a közbeszerzési jogszabályokat, hanem a szakmai, költségvetési, támogatási mögöttes tartalmat is vizsgálja döntéseinél.