Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes

A tudomány zászlóshajója lett az idegkutatás

Az idegkutatás az európai tudomány zászlóshajója lett az utóbbi években - mondta az InfoRádió Aréna című műsorának az Országos Idegtudományi Intézet Príma Primissima-díjra jelölt osztályvezető főorvosa. Erőss Loránd arról is beszélt, hogy borzasztó drága az idegrendszeri betegségek kezelése, erre csak 2010-ben Európában 800 milliárd eurót költöttek.

A tudomány nem gyorsult fel, viszont az Európai Uniónak a fókuszába került a kutatási projekteknél az agykutatás - mondta az InfoRádiónak az Országos Idegtudományi Intézet Príma Primissima-díjra jelölt osztályvezető főorvosa.

Erőss Loránd szerint ez köszönhető volt többek között annak, hogy Freund Tamás felhívta a figyelmét Manuel Barroso tudományos kutatásokkal foglalkozó tanácsadójának az idegtudományra. Meghívta Magyarországra, és látta, hogy mi zajlik az idegtudományban. Zászlóshajója lett az idegtudomány a kutatásoknak Európában is - fogalmazott.

Magyarország egyébként ezen a területen mindig nagyon nagy hírű volt, elég csak említeni Szentágothai Jánost, vagy Lenhossék Károlyig visszamenőleg nagyon híres idegtudósok dolgoztak mindig Magyarországon.

"A matematika és az idegtudomány az a két legerősebb tudomány, amivel a magyarok mindig elől jártak" - tette hozzá.

Az, hogy kinek és mennyire fontos az idegtudomány, politikusoknak, az utca emberének, vagy magának a tudományos közösségnek, az Erőss Loránd szerint változó. De egy biztos: borzasztó drága az idegrendszeri betegségek kezelése.

"Csak 2010-ben Európában 800 milliárd eurót költöttünk idegrendszeri betegségek kezelésére. Ez több, mint együtt az ezt követő másik négy betegség, tehát szívbetegségek, cukorbetegség, illetve egyéb tumoros megbetegedésekre költött összegek együttesen" - fogalmazott az Országos Idegtudományi Intézet osztályvezető főorvosa.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×