Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes

A Balaton térségfejlesztése 320 milliárd forintot igényelne

A Balaton térségfejlesztési koncepciója a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusra 310-320 milliárd forint támogatást igényel, ha ez program megvalósul, a vendégéjszakák száma 700 ezerrel, a munkahelyek száma 10 ezerrel nőhet. Ezzel az üdülőrégió az országos áltag felett teljesítene a GDP-hozzájárulást és a munkahelyteremtést tekintve - hangzott el csütörtökön Keszthelyen, a Balaton tervezési zárókonferencián.

Bóka István (Fidesz-KDNP), a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint jó stratégia készült arról, hogy a régió mit szeretne, és ha ez 2020-ig legalább 70 százalékban megvalósul, akkor jól határozták meg a célokat, a kitörési pontokat, és sikeresen képviselték a térség érdekeit.

A stratégia egyeztetése a kormányzati képviselőkkel a jövő hónapban zajlik, ekkor dől el, mely elemei kerülhetnek be a következő fejlesztési ciklus operatív programjaiba, vagyis kaphatnak uniós támogatást a megvalósításhoz.

Bóka István szerint az előző uniós fejlesztési ciklusban, amikor részben előre letárgyalt programokat vett át az előző kormánytól, a forráslehívások szempontjából nem volt sikeres a Balaton.

A jövőben nemcsak a turizmusra kell koncentrálni, hanem egyéb gazdasági ágakra is, például a magas hozzáadott értéket tartalmazó ipar, és humánszolgáltatások erősítésére.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő méltatta, hogy az utóbbi időben sikerült egységes gondolkodást kialakítani az üdülőrégióban. "Ez egy egységes élettér, egységesen kell kezelni a fejlesztéseket és a marketing feladatokat" - fogalmazott a politikus.

A Balaton hosszas egyeztetések után elkészült stratégiája a régió kitörési pontjaiként határozta meg egyebek közt az egészségipart, a sportturizmust, és a helyi termék-előállítás, -feldolgozás fejlesztését. A tervek között szerepelnek gyógyászati-, sport-, élmény- és Erzsébet üdülő központok, a Fonyód-Badacsony komp megépítése, és egy balatoni közlekedési szövetség felállítása.

A kerékpárturizmus fejlesztésére például 7,1 milliárd forintos terv készült, az üdülőrégió kistérségei kapcsolódnának a tó körüli bringakörhöz, amelyet meg kívánnak újítani. Mindez önmagában 350-400 ezerrel emelné a régió vendégéjszakáinak a számát.

A konferencián elhangzottak szerint bővítik az idős embereknek szánt szolgáltatásokat is.

Fontosnak tartják a régió szereplői a Balaton-marketing megvalósítását, amelyben a Balaton egységes arculatú kertvárosi agglomerációként, az ország legélhetőbb régiójaként szerepel, saját termék-védjegyet is létrehozva.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×