Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes

Varga Mihály benyújtotta a költségvetést

A banki elszámoltatás költségvetésének nevezte benyújtásakor a jövő évi büdzsét a nemzetgazdasági miniszter. A tervezet 2,5 százalékos GDP növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol.

Egy díszdobozba csomagolt pendrive-on adta Kövér László házelnöknek a jövő évi költségvetés tervezetét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: jövőre a bankoknak 1000 milliárd forintot kell visszafizetniük, amelyet - álláspontja szerint - tisztességtelenül vettek el a családoktól. Varga Mihályt hallják.

"A hitelesek vagy pénzhez jutnak vagy ha még élő hitelszerződésük van, hitelszerződéstől függően 25-30 százalékkal csökkenhetnek majd a törlesztőrészletek. Mindezeknek köszönhetően úgy is fogalmazhatok, hogy a 2015-ös költségvetés a banki elszámoltatás költségvetése."

A nemzetgazdasági tárca 2,5 százalékos GDP növekedéssel számolt a jövő évi költségvetés tervezetében és 1,8 százalékos inflációval. A hiánycél 2,4 százalék, a háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal nőhet, az államadósság pedig a jövő év végére - Varga Mihály szerint - a GDP 75,4 százalékára csökkenhet. A kabinet óvatosságát Varga Mihály részben azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság fő export és import területét jelentő eurózóna országait stagnálás jellemzi.

"A másik fontos ok, hogy ha határainkon túlra nézünk, akkor Ukrajna és Oroszország között továbbra is fennáll az a konfliktus, amely jelentős gazdasági károkat okoz Magyarországnak. Ennek a hatásaival 2015-ben számolunk, arra készülünk, hogy az a hatás, ami idén részleges volt, az 2015-ben teljesében hathat. Ez pedig a magyar gazdaság teljesítményét a mostani becsléseink szerint 0,3-0,4 százalékkal visszavetheti."

Jövőre marad a reklámadó és a bankadó, az internetadóról pedig csupán annyit mondott a tárcavezető, hogy a kabinet következő ülésén minden javaslatot érdemben tárgyal majd a kormány. A tervezet alapján a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, bővítik a családi adókedvezményt, júliustól a használt lakások vásárlására is kiterjesztik a családi otthonteremtési támogatást, elindul a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje, közmunkára pedig 35 milliárd forinttal többet, 270 milliárd forintot szán a kormány.

Jövőre a költségvetés általános tartaléka 100 milliárd forint lesz, de megmarad az országvédelmi alap is, 60 milliárd forintos kerettel. A tervezet azonban a kormány idei várakozásait is átírta, az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedéssel, stagnáló fogyasztói árakkal és 3,9 százalékos reálbér-növekedéssel számol erre az évre.

Kövér László házelnök tájékoztatása alapján a büdzsé általános vitáját november 17-én kezdi meg az Országgyűlés, végszavazását pedig várhatóan december 15-én tartják.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×