A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen A duális szakképzés lehetőségei az erdélyi szórványban címmel rendezett konferencián Potápi Árpád János elmondta, hogy a külhoni magyar szakképzésről a végső döntést a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) kell meghoznia november második felében tartandó ülésén.

Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy Magyarország a szimbolikus kérdések után a gazdaság irányába terelje a nemzetpolitikáját. Hozzátette, a szülőföldön való boldogulást az szolgálhatja a legjobban, ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani a megélhetést családjaik számára.

"Rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy mindenhol szükség van magyar szakképzésre. Ahol nincsenek ilyen szakiskolák, ott létre kell ezeket hozni, ahol vannak, ott fejleszteni kell" - jelentette ki a közmédiának adott nyilatkozatában az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy 2012-t az óvodások, 2013-at a kisiskolások, 2014-et pedig a felsősök évévé nyilvánították. E tematikus évek keretében pedig olyan programokat hirdettek meg, amelyek a megjelölt terület fejlesztését segítették.

Az államtitkár azért is fontosnak tartotta a gazdasági szempontok előtérbe helyezését, mert - mint megjegyezte - az EU 2020-ig tartó költségvetési ciklusában Magyarország a lehívandó támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. "Ez olyan fejlődési lehetőség, amilyen 1914 előtt volt legutóbb" - jelentette ki Potápi Árpád János. Hozzátette, olyan rendszert szeretnének kiépíteni, amelyik a külhoni magyar gazdasági szereplők számára is lehetővé teszi a budapesti pályázást.

Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a duális szakképzés előnyeit vázolta előadásában. Elmondta, a képzési rendszer az iskolák és a vállalatok együttműködésén alapul: a diák az iskolában szerzi meg az elméleti tudást, ám a gyakorlati képzést a partner vállalatok biztosítják számukra.

A helyettes államtitkár "munka alapú pedagógiáról" beszélt, amely - mint mondta - Németországban, Ausztriában és Svájcban bizonyította a sikerességét. Hozzátette: azért is jó a duális szakképzés, mert a rendszer kiszűri a "túltermelést" bizonyos szakokon. Obrodina László úgy vélte, be kell avatkozni a fiatalok pályaválasztásának folyamatába, mert csak így biztosítható, hogy a választott pálya megélhetést biztosítson számukra.

Király András, a romániai Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára elmondta, Romániában a 2014-2015-ös tanévtől vezették be az oktatási rendszerbe a hároméves szakiskolai képzést, és egyelőre gondot jelent azoknak a szakoktatóknak a megtalálása, akik a szakmai tudás mellett pedagógiai képzettséggel is rendelkeznek.