A FAZ Magyarország dolga címmel közölte Stephan Löwenstein kommentárját, aki szerint Magyarországon "az egészséges civil társadalom jele", ha több tízezren tüntetnek egy kormányzati intézkedés ellen, amit "egyes túlzások" miatt szükséges rögzíteni. Az pedig, hogy éppen az internethasználat megadóztatása "hajtja a barikádokra" az embereket, a médiumról alkotott felfogásról tanúskodik - tette hozzá, megjegyezve, hogy Németországban párt is alakult, amikor az állam megpróbálta kiterjeszteni szabályait az internetre.

Így "meglehet, hogy az Orbán-kormány bumerángot dobott el, amelyet nehéz lesz elkapni", de a sajtószabadsághoz semmi köze az ügynek" - írta a FAZ szerzője.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak és partnereinek alapos vizsgálat után akkor kell felemelni a szavukat, ha hatalmi visszaéléssel felpuhítják a demokratikus szabályokat, "ami - és ez éppen elég baj - már előfordult Magyarországon", egy adóügyi vitának viszont azon a szinten kell maradnia, ahová tartozik, vagyis a tagállami politika szintjén.

A Handelsblatt című üzleti lap Digitális kőkorszak címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar kommentárját, aki kiemelte: a tervezett adó következménye az lehet, hogy nem használhatják korlátlanul az internetet elsősorban a fiatalok és az alacsony jövedelműek, aminek révén tovább növekszik az állami ellenőrzés alatt álló vállalkozások, köztük a közszolgálati műsorszolgáltató befolyása, ennélfogva az internetadó "nem más, mint támadás a sajtó- és az információs szabadság ellen" - fejtette ki.

Orbán "galád játéka annyira átlátszó, hogy a lakossági ellenállást nem lehet egykönnyen megtörni" - hangsúlyozta. Úgy vélte, Orbán egyre erősebb politikai elszigeteltségbe taszítja az országot, az új adót pedig akár a moszkvai vagy pekingi vezetés is kitalálhatta volna. Orbán nem is titkolja Putyin iránti "csodálatát", pártjában pedig vannak erők, amelyek már az ország EU-tagságát is megkérdőjelezik. Ez "a jobboldali populista politika szinte logikus következménye volna", hiszen "+Orbánisztán+ még nem találta meg a helyét a demokrácia és a szabadság európai értékközösségében" - emelte ki.

A Süddeutsche Zeitung Elszámítva címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki hangsúlyozta: Orbán Viktor az utóbbi években azt a benyomást keltette, hogy a nemzetközi konszernektől elvesz, a magyaroknak pedig ad, és megvédi a népet az uniós bürokratáktól és nagybankoktól, az internetadóval viszont a kormány "egyértelműen elszámította magát". Ezúttal úgy tűnik, a miniszterelnök elveszítette az érzékét az iránt, hogy mit lehet keresztülvinni, és nemcsak azokat hívta ki maga ellen, akik "amúgy is elutasítják Európa-ellenes kurzusát", hanem "saját híveit is" - tette hozzá.

A Spiegel Online Orbán baja az internetezőkkel címmel közölte Keno Verseck összeállítását, amely szerint Orbán Viktort "hideg zuhanyként érték" a demonstrációk, és egyelőre nem lehet felmérni, hogy azok mennyire veszélyeztethetik hatalmát.

Kifejtette: "egyes megfigyelők máris párhuzamot vonnak a kijevi Európa-Majdan mozgalommal", és az internetadó sokak számára csak alkalom, hogy tiltakozzanak "Orbán-Magyarország" korrupciós ügyei és önkénye ellen, amellyel a kormányzó többség "sorra hozza az antidemokratikus törvényeket és különadókat vezet be".

Orbán Viktor "rombolási listájának" első helyén a jelek szerint a nyugati demokratikus modell áll - írta csütörtöki elemzésében a The Guardian. A vezető baloldali liberális brit napilap által a "Budapesti ősz: a demokrácia kiüresítése Európa szélén" címmel közölt írás szerint miközben szerte Európában összeomlóban van a politikai osztályba vetett közbizalom, a magyar kormányfő helyzete egyedülállónak mondható: tehetséges, népszerű erős ember, a leghatalmasabb választói mandátummal az Európai Unión belül, akinek nem kell bajlódnia a darabjaira hullott, morális csődhelyzetbe került balközép ellenzékkel.

Számos bírálója szerint azonban Orbán elhíresült romániai beszéde, amelyben a miniszterelnök halottnak nyilvánította a nyugati modellt, és a kínai, az orosz, a török és a szingapúri önkényuralmi rendszereket jelölte meg követendő példaként, a demokrácia kiüresítését jelenti, a pluralizmusra hasonlító látszat megtartásával, de az összes kulcsfontosságú hatalmi eszköz ellenőrzés alá vonásával - áll a The Guardian írásában.

A magyarországi internetadó a putyinizmus úri formája - írja Gregor Mayer a Der Standard című liberális osztrák lap budapesti tudósítója. Kommentárjában megjegyzi: a kormányfő úgy érzi, a digitális dzsungelből átláthatatlan veszélyek fenyegetik. A szerző szerint Orbán Viktor igen ravasz, mivel az internetet nem lehet betiltani vagy szűrni, mint Észak-Koreában vagy Iránban, török mintára vezetett be adót, hogy így fossza meg a kisembereket a világhálótól. A hatalmas tüntetési hullámmal, amelyet Orbán Viktor legújabb adója idézett elő, azonban senki nem számolt - véli a cikk szerzője.