Óriási fejlődés volt, hogy a büntetőeljárási törvény megteremtette a tanúvédelem intézményrendszerét. Az eltelt évek tapasztalatát figyelembe véve azonban további módosításokra, pontosításokra, illetve továbbfejlesztésre lenne szükség annak érdekében, hogy még szélesebb körben lehessen alkalmazni ezt a lehetőséget - mondta az InfoRádiónak Varga Zoltán kúriai bíró.

Kiemelte: a tanúnak szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát. "Ha nem garantáljuk a biztonságát, akkor bezárkózik, nem fog megnyilvánulni egy ügyben", és nem tud a nyomozóhatóság eredményesen tanút keresni - fogalmazott a bíró.

Varga Zoltán hozzátette ugyanakkor, hogy a bíróságoknak van arra lehetősége, hogy ha a tanút nem is lehet védelemben részesíteni, akkor is bizonyos "tanúkíméleti" eljárásokat alkalmazzon.

Ilyen például az, hogy ha a sértett, akit tanúként hallgatnak meg, fél a terhelttől, akkor a bíróság a tanút a terhelt távollétében is meghallgathatja. Lehetőség van annak kérésére és biztosítására is, hogy a tanú írásban tegyen vallomást. Mellőzheti a bíróság a szembesítést is - sorolta.

Varga Zoltán elmondta, hogy kúriai bíróként nem kezdeményezhet törvényjavaslatot az ügyben, de arra lehetősége van, hogy különféle szakmai konferenciákon vázolja a továbblépés lehetőségeit.

A bíró a lehetséges továbblépésre példaként említette, hogy a különösen védett tanúnál nagyon szigorúak a szabályok, amelyeken enyhíteni kellene. Hiszen ma már nem biztos, hogy ellenérdekű felek lennének a védők vagy a terheltek a tanúval - fogalmazott.

Varga Zoltán reméli, hogy a jövőben szélesebb körben lehet majd érvényesíteni a tanúvédelmi programot.