Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes

Chikán: differenciáltan kell kezelni a multinacionális vállalatokat

Differenciált megközelítést igényelnek a multinacionális vállalatok gazdaságpolitikai és társadalmi szempontból, teljesen más szerepet játszanak ágazatonként - mondta Chikán Attila egyetemi tanár, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója, a Világgazdaság gazdasági napilap által rendezett, Multi cégek Magyarországon: hoztak, láttak, vittek? című konferencián csütörtökön Budapesten

Chikán Attila előadásában a kis-és középvállalkozások és a multinacionális vállalatok viszonyáról szólva kifejtette: a gazdaság egészében az együttélésről van szó, egymás nélkül nem megy. A multinacionális vállalatok megjelenése együtt jár a globalizációval, jelenlétük növeli az ország versenyképességét és megváltoztatja a gazdaságszerkezetet, a versenyviszonyokat - tette hozzá.

Kitért arra, hogy a külföldi tőkebefektetés volumene és a versenyképesség között egyértelműen pozitív korreláció van, de a szórás nagyon erős. Hozzátette: Magyarország előbbre tart tőkebefektetés szempontjából, mint amilyen az általános versenyképességi helyzete, ami azt jelenti, hogy nem jól használjuk a külföldi tőkebefektetéseket a versenyképesség szempontjából.

Chikán Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar exportban alacsony a saját hozzáadott érték, és jelentősen csökkent is az utóbbi időben, ami a beágyazottság hiányát mutatja - hangsúlyozta. Egy több mint 4700 magyar vállalat pénzügyi adatait feldolgozó kutatás szerint nem a nemzetközi és hazai vállalatok közötti különbség érvényesül, hanem az az erős választóvonal, hogy exportálnak-e a vállalatok - mondta. Az adatok szerint az exportáló cégek lényegesen hatékonyabbak - tette hozzá.

A kutatásban két csoportba sorolták be a vállalatokat. A "fejlettek" csoportjában erősen exportál és a globális piac legmagasabb követelményeinek kíván megfelelni a vállalat, míg a másik a tömegtermelő típusú, amely a költségelőnyök miatt jön Magyarországra. A fejlettek átlagos árbevétele kétszerese, hozzáadott értéke két és félszerese a tömegtermelőkének, ugyanakkor foglalkoztatás szempontjából a fejlettek kevésbé vonhatók be, mint a tömegtermelők - mondta.

Amennyiben a kormányzat célja az exportorientáció, akkor a fejletteket kell támogatni, ha a foglalkoztatás, akkor a hazai vállalkozások megfelelő csoportját kell segíteni - hívta fel a figyelmet Chikán Attila. Egy kérdésre az internetadóról szólva Chikán Attila elmondta: önmagában sokkal kisebb a jelentősége annál, mint amekkora visszhangot kap, viszont jelképesen ellene megy a fejlődés irányának.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×