Erről Semjén Zsolt beszélt a "Mi magyarok" látogatóközpont és kiállítás megnyitóján szerdán a fővárosi Magyarság Házában.

A kereszténydemokrata politikus kifejtette: a magyarság legnagyobb baja, hogy nem szereti eléggé önmagát, s ezen változtatni kell.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: évtizedeken keresztül politikai megrendelésre a magyar nemzet értékeit megpróbálták relativizálni. Megpróbálták belénk sulykolni, hogy bűnös nemzet vagyunk a történelmünket tekintve, s a magyar termékek nem olyan jók, mint a külföldiek. Folyamatosan, tudatosan külső megszálló ellenségeink rombolták a magyarság önbecsülését - mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint minden oka megvan a magyaroknak arra, hogy büszkék legyenek kultúrájukra, történelmükre, teljesítményükre.

Semjén Zsolt szerint a magyarság azon nemzetek közé tartozik, amelynek olyan jelentős történelme van, hogy nincs szüksége a történelemhamisításra. "Nem kell más nemzetek fiait ellopni névátírásokkal, hogy a tudomány, irodalom történetében nagy neveink legyenek - fogalmazott.

A politikus azt mondta: akkor van megmaradás, ha a nemzet minden tagjában él a tudat, érdemes és büszkeség a magyarsághoz tartozni. Az a feladat, hogy a nemzet önbecsülését kifejlesszük saját magunkban, és ezt a legfogékonyabb korban kell kezdeni, a tizenévesek körében - mutatott rá.

Szerinte a kiállításnak - amely a magyar nyelvre helyezi a hangsúlyt - a legfontosabb üzenete, van ok arra, hogy büszkék legyünk a nemzetünkre és ez a nemzet megmaradásának a fundamentuma.

Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a most megnyíló látogatóközpont hiánypótló és egyedi kiállításnak ad otthont.

Úgy mutatja be a magyarság értékeit, a Kárpát-medence kincseit és a magyarság által elért szellemi teljesítményeket, hogy hatni akar elsődlegesen a 21. századi számítógépes és mobil kultúrát saját nyelvén beszélő fiatal generációra.

A kiállítás vezérvonala a Kosztolányi Dezső által legszebbnek tartott tíz magyar szó: a láng, a gyöngy, az anya, az ősz, a szűz, a kard, a csók, vér, a szív és a sír. Ezek mentén és a kapcsolódó gondolatkörön, tudományterületen keresztül vezetik végig a látogatókat a magyarság történetén, új látásmódot is kínálva egyúttal arról, mit jelent magyarnak lenni - hangzott el. Megjelenik a művészetek, a nyelv, az irodalom, a gasztronómia, a tudomány, a technológia, a történelem, a vallás, környezettudomány és sport területe. Kiemelte: szeretnék megerősíteni a látogatókban azt a képet, ami pozitívumként él a magyarságról, és figyelembe veszik azt is, hogy az elsődleges célcsoport, a 13-16 éves korosztály milyen ismereteket sajátított el eddig.

110 éves épületet újítottak fel, amely új funkciókat kapott - jelezte, és felidézte: 723 millió forinttal támogatta a kormány a látogatóközpont és a kiállítás megvalósítását valamint az épület homlokzatának rekonstrukcióját.

A tárlaton mintegy 300 ember dolgozott 47 500 munkaórában.

A kiállítást és látogatóközpontot ünnepélyes keretek között Semjén Zsolt, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Lélfai Koppány és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg.