A Kúria polgári kollégiumának hétfői jogegységi határozata szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI kérdésére elmondta: a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult. A Kúria nem tartotta érvénytelennek a devizaalapú szerződéseket, ami a bankok veszteségén túl az egész pénzügyi rendszert megbolygatta volna, és súlyos következményekkel járt volna a gazdaságra.

A szakember szerint a hétfői döntés alapvető kérdéseket lezárt, az elemző ezek közé sorolta például azt, hogy a szerződés nem ütközik jogszabályba, illetve hogy létezik devizaalapú szerződés.

Török Bálint ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: vannak fontos részletkérdések, amelyeket nem zárt le ez a döntés, például az árfolyamrés alkalmazásának jogszerűségét, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét. Ezek összességében több tíz-, illetve százmilliárd forintot is jelenthetnek, így a kérdés nem rendeződött véglegesen - hangsúlyozta.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a piaci szereplők tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak a markáns veszteségeket kell leírni, és az a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban.

A mostani döntés alapján úgy tűnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nőnek jelentősen tovább, ezzel a forintra nehezedő nyomás csökken - közölte. Ezért Kuti Ákos arra számít, hogy jelentős forinterősödés kezdődhet.

Az elemző rámutatott ugyanakkor, hogy a Kúria határozata enyhíti ugyan a piaci feszültséget, de önmagában ettől a döntéstől a hitelminősítők még nem fogják felminősíteni Magyarországot.

Kiemelte: a kép még nem tiszta teljesen. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügye még nincs rendezve, érdemi kapaszkodó ezekben a kérdésekben várhatóan március-április körül születhet.