Lezsák Sándor szervezete szellemiségéről szólva azt hangoztatta, nincs és nem is lesz kompromisszum olyan történelmi események megítélésében, mint a tatárjárás, Trianon, 1848, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a barna és vörös diktatúra, és abban sem, hogy a világháborúkban meghalt katonák hősi halottak voltak.

Abban sincs kompromisszum, hogy keresztény Magyarországban gondolkodnak - tette hozzá a Magyar Demokrata Fórum korábbi elnöke, akit Dávid Ibolya elnöksége idején zártak ki az általa alapított pártból.

A Fidesz-KDNP-vel szövetséges NF elnöke, akinek éves beszámolóját a gyűlés egyhangúlag elfogadta, arra kérte a szervezet tagjait, tegyenek konkrét, gyakorlati javaslatokat, amelyek a kormánypártokkal közös programjukba beépíthetők a választások előtt.

Lezsák Sándor maga is több lehetséges témát, javaslatot említett, ezek között egy tankönyvsorozat indítását a Kárpát-medencei tájegységekről, azok történetéről, így például az Ormánságról, a Csallóközről, a Kiskunságról, a Székelyföldről, a Kárpátaljáról, a Muravidékről vagy Bácskáról. Ezek a kiadványok szerinte nemcsak az általános iskolásoknak, hanem akár a szüleiknek is ismereteket adó olvasmányok lehetnek, és hozzájárulhatnak a nemzeti önismeret alakításához - mutatott rá.

A témajavaslatok között említette a tanyavilág megerősítését, hogy a tanyákon korszerű családi gazdálkodás folyhasson, ehhez azonban szerinte meg kell erősíteni a falu-, illetve a tanyagondnoki szolgálatokat. A pártelnök szerint szükség lenne továbbá a Kárpát-medencei népfőiskolai mozgalom megerősítésére, illetve a hálózat kiépítésére, valamint a kisvasutak szerepének felértékelésére is.

Kitért arra is, hogy a következő években programot kellene kidolgozni a magyarok egészségi állapotának javítására, mert szerinte nagyon sokan vannak, akiknek a hallása, látása meggyengült, vagy éppen a fogaik vannak rossz állapotban.

Arról is beszélt, a nemzedékek történelmi tudatát erősíthetnék, színezhetnék a "Kárpát-medence rendkívül gazdag örökségét felvillantó" rajzfilmekkel, vagy ahhoz hasonló történelmi kalandfilmekkel, mint amilyen korábban a Tenkes kapitánya vagy az Egri csillagok című filmek voltak.

Lezsák Sándor méltatta a székelyek menetét, azt a "több kilométeres demonstrációt", amely szavai szerint megmutatta Európának, hogy a székely nép létezik, erős és képes olyan összefogásra, amilyenre történetében talán még nem is volt példa.

Az október 27-i Székelyek nagy menetelésén a szervezők becslése szerint 120 ezer, a hatóságok állítása szerint 15 ezer résztvevő követelte Székelyföld területi autonómiáját, és tiltakozott Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen.

Az NF országos gyűlésen részt vevők munkacsoporti és más szellemi műhelyek vezetőinek beszámolóit hallgatták meg. A felszólalók a nemzeti, közösségi értékmegőrzés fontosságáról és konkrét programokról beszéltek, továbbá az ülésen két tisztviselőt is választottak.

A gyűlésen Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója az általa vezetett intézet szükségességéről és feladatáról szólva arról beszélt, nem alakult ki valóságos kép a rendszerváltás történetéről, ezért kutatásaikkal szeretnének "a lehető legnagyobb tárgyilagossággal" azon változtatni.

Elmondta, ezért nemcsak a rendszerváltás egy-két-három évét, hanem annak "egészét", annak előzményeit és következményeit is kutatni fogják. Hozzátette: vizsgálják majd a nemzeti vagyon sorsának alakulását, a privatizáció folyamatát, a kárpótlás történetét, és azt is, miért maradt el az igazságszolgáltatás, továbbá azt, hogyan alakult a szórványságban élő magyarság élete, ők hogyan élték meg a rendszerváltást.