A tárcavezető zárszavában elmondta: ideje nagyobb figyelmet szentelni a vízellátás biztonságának, meg kell adni a vízgazdálkodásnak a jól megérdemelt helyét az új fejlesztési menetrendben. Hangsúlyozta: a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célok között szükség van egyre, amely külön a vízkérdéssel foglalkozik.

A víz-világtalálkozó résztvevői a tanácskozás utolsó napján nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kiemelik: a fenntartható fejlődéshez garantálni kell a vízellátás biztonságát. A dokumentumot a négy nap tematikus ülésein, valamint a civil, a tudományos, az ifjúsági és az üzleti fórumon elhangzottak alapján állították össze, hét pontban összefoglalva, mi szükséges a vízellátás biztosításához.

A nyilatkozatot elfogadók szerint szükséges, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok között legyen olyan, amely kifejezetten a vízhez és a szanitációhoz (szennyvízkezeléshez) kapcsolódik. Ennek a célnak a megfogalmazásával azt a feladatot határoznák meg maguknak az országok, hogy mindenki számára elérhetővé teszik a tiszta ivóvizet és a megfelelő szanitációt. Átfogó vízgazdálkodási politikát dolgoznak ki továbbá, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló együttműködést, biztosítja a fenntartható vízellátást, garantálja az élelmiszer- és az energiabiztonságot, és óvja a környezetet. Kitérnek arra is, hogy gondoskodni kell a víz szennyezettségének csökkentéséről és az újrafelhasználásáról, és a megfogalmazandó cél nagy hangsúlyt helyezne a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák kezelésére és a védekezésre is.

William Rex, a Világbank ágazati igazgatója, vízügyi szakértő az MTI-nek arról beszélt, hogy a Világbank 30 milliárd dollárt költ a vízgazdálkodásra, 300 fejlesztési projektet igazgat, és a világ legnagyobb vízgazdálkodási támogatója.

A Világbanknál nincsenek előre meghatározott szektorális keretek, mindig az aktuális problémák megoldásához rendelnek forrásokat. William Rex hangsúlyozta, hosszú távra terveznek, és rendszeres időközönként közös fejlesztési célokat dolgoznak ki az egyes országokkal, hogy olyan problémákkal foglalkozhassanak, amelyek megoldásához az országok valóban segítséget igényelnek.

A Budapesti Víz Világtalálkozóról William Rex elmondta: nagy hatással volt rá, hogy Áder János államfő mennyire elkötelezett a vízügyi kérdésekkel kapcsolatban. Fontosnak nevezte, hogy az üzleti világ több képviselője is megjelent a találkozón. A találkozó sokat segíthet abban, hogy az országok konszenzusra jussanak a vízgazdálkodás témakörében - mondta a szakember.

Savkat Hamrajev, az Aral-tó védelmére létrejött nemzetközi alap üzbég elnöke az MTI-nek elmondta: a nemzetközi jog alapján kell rendezni a vízügyi vitákat, erre kell alapozni a nemzetközi együttműködést. Üzbegisztánban gondot okoz, hogy a vízkészletek felhasználásakor hosszú időn keresztül nem voltak tekintettel a környezeti hatásokra. Az elmúlt 20-25 évben 21 százalékkal csökkent az ország vízfelhasználása, és a felszíni folyóvizek természetes vízellátási rendszerének megzavarása következtében nyaranta vízhiány van, veszélyben a biológiai sokféleség, és egyre nagyobb gond az elsivatagosodás - közölte.

Savkat Hamrajev jelezte, hogy érdekes beszélgetést folytattak a Magyar Vízipari Klaszter (hálózati elvű szerveződés) képviselőjével, és figyelemre méltónak találták a vízgazdálkodásban az elmúlt két évtizedben elért magyar sikereket. Elmondta: megegyeztek abban, hogy kapcsolatokat építenek ki a magyar víziparban működő vállalkozásokkal.