Hangsúlyozta, hogy a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítás alá vonása nem tulajdonjogi, hanem közigazgatási kérdés, a terület egésze a fővárosi önkormányzat tulajdonában van és nem lehet összehasonlítani sem a budai Várral, sem a Városligettel, ahol kerületi területek is vannak.

Tarlós István felhívta a figyelmet arra, hogy a Margitsziget esetében a főváros vagyontárgya után a kerületi önkormányzat szedi be az adókat. Csak az építményadóból 130 millió forint bevétele van, amit nem forgat vissza a fejlesztésbe - tette hozzá.

A főpolgármester arról is beszámolt, hogy elkészült a Margitsziget fejlesztési koncepciója, és a fővárosi beruházásban megvalósult felújítások első elemeit - így a víztornyot, a szabadtéri színpadot, a rózsakertet és az új szökőkutat - június 19-én átadják.

Azt is megjegyezte, hogy a visszajelzések szerint a kerületi önkormányzat lassította az engedélyezési eljárásokat.

Tarlós István kijelentette, hogy a kerületi főépítész parcellázásra vonatkozó nyilatkozatai a "büntetőjog határát súroló rágalmak, politikai hisztériakeltések".

Mint fogalmazott: "Kádár János egykori kedvenc kerületének odaadták egy fővárosi tulajdonon a hatósági hatásköröket, és az nem éppen a legkorrektebb módon él vele, nem hinném, hogy ez egy örök időkre fenntartandó állapot". A főpolgármester szavai szerint a kerület "hatvan éve" nem fejleszt a Margitszigeten. "Ötéves voltam, amikor először kivittek a zenélő kúthoz, mondták, hogy zenélni fog, sírva fakadtam, mert nem zenélt" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez azóta is így van.

A Margitsziget hovatartozásáról szóló népszavazási kezdeményezést pedig blöffnek nevezte, jelezve, hogy nincs erre vonatkozó kötelezettség.