A Honvédelmi Minisztérium és a Józsefvárosi Önkormányzat által szervezett megemlékezésen a tárcavezető kiemelte, a történelemben sokan köszönhették életüket a honvédorvosoknak, akik gyakran "lehetetlen körülmények között" dolgoztak. Munkájukban mindkét esküjükhöz - a honvédihez és a hippokratészihez - egyaránt hűek voltak, gyakran életüket kockáztatva, a fogságba esést is vállalva tartottak ki betegeik mellett - mondta.

Úgy fogalmazott, hősökben, hősi halottakban, áldozatvállalásban és elkötelezettségben "nincs hiány" a honvédorvosok történetében. Felidézte, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is több magyar orvos kockáztatta az életét, hogy a munkáját végezze, hiszen a szovjet csapatok nem tisztelték az általuk viselt vörös keresztet sem.

A hősi halottak között példaként említette "a koholt vádak alapján" kivégzett orvostanhallgatót, Tóth Ilonát, és - mint emlékeztetett - sok magyar orvos kiemelkedő és emberséges magatartásról tanúságot téve a magyarok mellett az orosz sebesülteket is gyógyította.

A miniszter kiemelte, 1872-ben, békeidőben nyílt meg az ország első modern értelemben vett Honvédkórháza, a ma is érvényes elv alapján, amely szerint készülj a háborúra, ha békét akarsz.

A honvédkórházak ma is fontos szerepet töltenek be, orvosaik és szakápolóik civil betegeket kezelnek, az egész nemzetet szolgálják - mutatott rá. Hozzátette, a budapesti Honvédkórház a magyar egészségügyi rendszer egyik oszlopává vált.

Hangsúlyozta, a magyar honvédorvosok jelentős szolgálatot végeznek a határokon kívül is, és munkájuk Magyarország szövetségeseinek elismerését váltotta ki. Más országokból járnak ide tanulni tőlük, hiszen tevékenységük a kiválóság példájaként szolgál - fogalmazott beszédében Hende Csaba.