Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást, közpénzt pedig csak oda kell adni, ahol nem látszik más megoldás - hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel el lehet érni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit.

A kormányfő egyúttal szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mivel az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi.

Nem ellenség

A kormány nem az "el lehet innen menni", hanem a "vissza lehet ide térni" pártján áll - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a kormány nem tekint ellenségként azokra, akik ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakokon más országoknak képezzen szakembereket.

A kabinet célja, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket - emelte ki a kormányfő.

Az önfenntartó felsőoktatásról szólva a kormányfő kifejtette: az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást.

Természetesen az állami ösztöndíjakat, a közpénzt nem lehet teljesen kiemelni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás - hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel elérhető, hogy idővel mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit. "Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít" - közölte.

A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is - magyarázta Orbán Viktor. Mindez egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, "oda nem szabad állami pénzt sem helyezni" - mondta.

Hozzátette azt is, hogy e szisztémával a hallgatók nem eltartottjai lesznek egy nagy jóléti rendszernek, hanem önálló szereplői, akik áldozatot hoznak, így elvárásuk is lehet az egyetemmel, főiskolával szemben. Az önfinanszírozó felsőoktatás képlete fogja az igazi fairplayt biztosítani - jelentette ki.

A kormányfő beszédében szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mondván: eddig az sem a saját eszméjének, sem a fenntarthatóság követelményének nem felelt meg. Voltak már átalakítási kísérletek - folytatta -, például az integráció, a bolognai folyamathoz való csatlakozás vagy a hallgatói létszámok jelentős növelése, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt sok nem kívánt következményekkel is járt. A bolognai folyamatról azt mondta, hogy szerinte a magyar felsőoktatás nem állt rá készen, indokolatlanul gyorsan tért rá át, ráadásul nem hozta magával az európai egyetemekkel való szorosabb együttműködést.

Összegzése szerint leértékelődött a felsőoktatás presztízse, az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi. A további problémák között pedig a túlburjánzó szakkínálatot, a fenntarthatatlan párhuzamosságokat és a minőségében sokszor megkérdőjelezhető teljesítményt említette.

Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, ami - figyelembe véve az ágazat helyzetét - rendkívüli teljesítmény - mutatott rá Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jó képzési programok és világszínvonalú oktatók az eddigi rendszerben nem tudták meghatározni az egész szférát.

A jelenlegi felsőoktatás a "kínálati struktúrája" miatt a hallgatókkal, az ő szüleikkel és az oktatókkal szemben sem korrekt - mondta, kiemelve: a szülők arra számítanak, hogy egy piacképes képzésért fizetnek, ám gyakran kiderül, hogy a piacon nem sokat ér a megszerzett diploma. A tanárokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésük messze elmarad a nyugati bérektől, és gyakran tudósként is alig tudnak érvényesülni a több állás és a sok adminisztráció miatt.

Mindemellett azonban hangsúlyozta: a felsőoktatási intézmények nemcsak szaktudást adnak, hanem lehetőséget biztosítanak a nemzeti sorskérdéseken gondolkodásra is. "Az egyetemek és a főiskolák mindig a szabad gondolkodás szigetei is voltak, ezért a magyar felsőoktatás ügye nem választható el az egész magyar nemzet sorsáról való gondolkodástól" - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Mezey Barna: Állam nélkül nincs felsőoktatás

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás - különösen Európában nem -, amelyből kivonul az állam.

Mezey Barna - aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora - ezt a rektori konferencia tanácskozásán mondta.

Hangsúlyozta, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie.