Az államtitkár kifejtette: a stratégiában központi szerepet kap a tudásbázisok erősítése, a tudásfelhasználás elősegítése mind a kisvállalati, mind a nagyvállalati szinten, illetve a két vállalatcsoport közötti tudásáramlás támogatása.

Cséfalvay Zoltán emlékeztetett: a versenyképesség erősítése hosszú távú megoldást jelent a válságra, s ebben kiemelt szerepe van a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak. Svédország talán a legjobb példa erre a felfogásra, hiszen az ország mindenfajta innovációs rangsorban az első helyezettek között található - tette hozzá.

A svéd vállalatok magyarországi befektetéseiről szólva elmondta: összegszerűen elmaradnak ugyan más országok befektetéseitől, ám ezek kutatás-fejlesztés-igényesek. "Mind a svéd, mind a magyar gazdaság érdeke, hogy a jövőben ilyen befektetések érkezzenek" - tette hozzá.

Az eseményen felszólt Jon Simonsson, a vállalkozásokért felelős svéd minisztérium kutatás-fejlesztés-innovációs ügyekben illetékes főtanácsosa is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az innovációban kulcsfontosságú a közszféra, a vállalatok és a tudományos szervezetek közötti együttműködés.

Hozzátette: a közszféra szerepe kiemelkedő, s nemcsak abban, hogy pályázatok útján segítse az innovációt és a fejlesztést, hanem abban is, hogy a társadalom számára célkitűzéseket fogalmazzon meg.

Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ericsson kiemelkedő szerepet szán magyarországi leányvállalatának az innovációban. Kifejtette: több mint 1.200 kutatómérnököt foglalkoztatnak Magyarországon az innovációs lánc valamennyi elemében, így az oktatásban, az alapkutatásban, az alkalmazott kutatásban és az ipari megvalósításban, fejlesztésekben. Ez az eredmény a kiváló egyetemi kapcsolatok nélkül nem jöhetett volna létre - tette hozzá.