Infostart.hu
eur:
372.6
usd:
339.74
bux:
139866.1
2026. november 20. péntek Jolán

Benyújtotta a jegybanktörvény és az Alaptörvény módosítását a kormány

Benyújtotta a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény néhány pontját és az Alaptörvényt módosító javaslatait kedden az Országgyűlésnek. Ezek szerint nem kell megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kormány képviselője nem vesz részt a testület ülésein, kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok, és nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden késő este közleményben tudatta, hogy a kormány a nap folyamán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot.

"A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti" - áll a tárca közleményében, amely szerint "e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta".

Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslatok szerint az indítványok célja az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése.

A javaslat hatályon kívül helyezi a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein.

Ugyancsak kikerül a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

A törvényjavaslat az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében a kihirdetését követő napon hatályba lép.

A törvényjavaslat egy paragrafusa a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sarkalatosként elfogadott rendelkezéseit helyezi hatályon kívül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges - áll az indoklásban.

Hatályát veszti az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek az a cikke is, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonására teremtett volna alapot.

Az Európai Bizottság három ügyben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény. A testület szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az új magyar alkotmány egyes rendelkezései illetve egyes sarkalatos törvények sérthetik az európai uniós alapszerződést. Az Európai Bizottság kifogásolta többek között, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartja, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat nem változtatta meg.

Hétfőn az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével tartottak informális egyeztetés Frankfurtban az MNB-törvényről. Az NGM az egyeztetést követően csak annyit közölt: az eseti munkacsoport megbeszélést folytatott annak érdekében, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza. Az egyeztetésről a résztvevő felek sem adtak további tájékoztatást.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×