A tárcavezető a Magyar Külügyi Intézetben hétfőn tartott előadásában, amelyen bemutatta a Magyar külpolitika az európai uniós elnökség után című új stratégiai dokumentumot, kifejtette, a külpolitika kiemelt irányai a térségpolitika, az euroatlanti orientáció és a globális nyitás. Hozzáfűzte: a leglényegesebb külpolitikai kérdésekben nemzeti egyetértés tapasztalható.

Mint mondta, a jelenlegi nemzetközi rendszer globális, de nincs egy globális főhatalom. A rendszer sokszínű, gyorsan változik, és bár ezen változások egy része kiszámítható, mások előre nem láthatók - mutatott rá. A globális intézményrendszer "mélységesen elavult", nem felel meg a mai realitásoknak - fogalmazott, hozzátéve: ugyanakkor az ENSZ továbbra is nélkülözhetetlen.

A miniszter kifejtette: az uniós tevékenység a külpolitika más irányaira is nagy hatással van. Magyarország érdeke az erős és egységes EU - hangoztatta. Úgy látta, a hatékony magyar érdekérvényesítés feltétele a hitelesség, a kiszámíthatóság és a következetesség, továbbá fontos, hogy a nemzeti és uniós napirendek közel álljanak egymáshoz.

A közép-európai, szélesebb értelemben vett szomszédságpolitikát minden irányban erősíteni kell - vélte. Mint magyarázta, ennek a politikának hagyományosan erős az északi iránya, a visegrádi együttműködés (V4), déli irányban, a Nyugat-Balkán felé az EU bővítése és a magyar gazdasági szempontok érvényesítése fontos, míg Bulgári és Románia kapcsán a schengeni bővítést emelte ki, amely - véleménye szerint - "előbb-utóbb rendeződni fog". Martonyi János Szlovákiáról megjegyezte: a két országot több fontos érdek köti össze, de hozzátette, "a kapmányidőszakok nem mindig kedveznek a viták rendezésének".

Az új uniós kormányközi szerződéssel kapcsolatban elmondta, a dokumentum az eurózónán kívüli tagállamokra akkor vonatkozhat, ha azok csatlakoznak az övezethez, kivéve ha úgy döntenek, hogy egyes kérdésekben már ezt megelőzően is alkalmazni akarják. A miniszter azt hangoztatta, véleménye szerint Magyarországnak csatlakoznia kell a szerződéshez, és kiemelte, vélhetően a magyar parlament is úgy dönt, hogy ez a lépés összhangban áll a nemzeti érdekekkel.
Mint kiemelte, a csatlakozásra azért is szükség lenne, mert Magyarországnak "a centrumhoz kell tartoznia, nem a perifériához", és a magyar gazdaságpolitika céljaival egybeesik a szerződés, amely az adópolitikára nem tér ki.

A külügyminiszter hangsúlyozta: egyes ágazatokban, szakterületeken erőteljesebb szakmai megközelítésre van szükség, ilyen például a gazdasági érdekérvényesítés, az energiabiztonság, a biztonság, a kultúra és a fenntartható fejlődés, az úgynevezett ökodiplomácia. A tárcavezető kitért a vallásdiplomáciára is, mint mondta, a világvallások egymáshoz fűződő viszonya a gazdasági, geopolitikai és a biztonsági összefüggések mellett egyre jelentősebb tényezővé válik.

Martonyi János úgy fogalmazott, a magyar külpolitika nagy hangsúlyt helyez a közösségi jogokra, amelyek részei az emberi jogoknak, és azért is fontosak, mert az egyéni jogok egy jelentős része csak közösségben gyakorolható. "Nincs igazi autonóm egyén autonóm közösségek nélkül" - mutatott rá.

Mint mondta, a magyar külpolitikának emellett ugyancsak kiemelt része a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme. "Külpolitikája a nemzetnek van", és a nemzet egészének értékét kell szolgálnia - közölte. A szerb restitúciós törvénnyel kapcsolatban emlékeztetett: Magyarország általánosságban véve sem fogadhatta el a kollektív bűnösség elvét, de a vajdasági magyarság érdekeit is képviselte, amikor tiltakozott a jogszabály ellen.

Az előadás után Kovács László (MSZP), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke elmondta, a nemzetnek legfeljebb érdekei lehetnek, külpolitikája nem, hiszen nincs olyan fórum, amelyen ezt megfogalmazhatná.

Az elkészült stratégiai dokumentum Martonyi János szerint nem kormányzati anyag, hanem stratégiai gondolkodást foglal össze, helyzetképet ad a magyar külpolitikáról. Később elkészül egy külkapcsolati stratégia is - tette hozzá.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az eseményen elmondta, a dokumentumot jól kiegészíti a novemberben elfogadott nemzetpolitikai stratégia. Remélhetőleg a stratégiai dokumentummal kapcsolatban párbeszéd indul a magyar külpolitika irányairól - hangsúlyozta.