A szakpolitikus a Felvételi Információs Szolgálat VIII. országos oktatási konferenciáján tartott előadásában felidézte, hogy a megyei fenntartású intézményeket a megyei kormányhivatalok az elképzelések szerint már 2012. január 1-jétől átveszik. Közölte azt is: nem ért egyet azzal, hogy a nagy önkormányzatok nem vehetik vissza iskoláikat az államosítás után, de a törvényjavaslatban jelenleg nem szerepel ez a lehetőség.

Pokorni Zoltán elismerte, hogy "a kis önkormányzatok valóban vergődnek" az iskolafenntartással, sokuknak oktatási szakértőik sincsenek. Véleménye szerint azonban a nagy önkormányzatok képesek lennének ellátni az oktatási intézmények fenntartását, esetükben az államosítás indokolatlan. Hétfő hajnalig még úgy tűnt, hogy úgynevezett visszaszerződésekkel a nagyobb települések visszavehették volna az államtól bizonyos iskoláikat, ahol ez indokolt lett volna - tette hozzá.

Szólt arról, hogy egész Európában a magyar közoktatás képes a legkevésbé ellensúlyozni a családok szociális, anyagi, kulturális különbségeit, és négyszeres különbség van az országban a diákokra fordított pénz tekintetében. Rámutatott arra, hogy a szegregáció a szabad iskolaválasztás miatt következett be, mert a jó iskolák választhatnak a jelentkező gyermekek között, akik pedig oda nem jutnak be, csak "gettósodó" iskolába járhatnak.

A politikus, a XII. kerület polgármestere közölte, az állam részben fenn akarja tartani a felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatói státuszt, ennek érdekében állami ösztöndíjat hoz létre. A tervek szerint 30 ezren teljes, 15 ezren pedig részösztöndíjat (ez a teljes ösztöndíj felét teszi ki) kapnak, ezenkívül csak önköltséges képzés lesz.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: ehhez azonban nagyobb összegű diákhitelre lesz szükség, ennek visszafizetésére az egyik lehetőség, hogy a hallgató majdani munkáltatója vállalja át a diákhitel visszafizetését, a törlesztést pedig akkor kezdik meg, amikor a végzettek elhelyezkednek.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy ha a felsőoktatásba való bejutás követelményévé teszik a nyelvvizsgát, akkor a hátrányos helyzetűek még kevesebb eséllyel pályáznak a továbbtanulásra. Szerinte a nyelvi érettségi vizsga magasabb szintű teljesítését lehetne a felvételik kritériumául szabni.

Pokorni Zoltán kitért arra, hogy több tízezer fiatal nem kapja meg diplomáját nyelvvizsga hiányában, ezért a legújabb kormányzati döntés értelmében az intézmények 2016-ig mentesíthetik azokat a hallgatóikat a nyelvvizsga-követelmények alól, akik tanulmányaik befejezése után három éven belül nem tudnak nyelvvizsgát letenni. Erről azonban az egyetemek, főiskolák szenátusainak kell dönteniük - tette hozzá.

A rendezvényen előadást tart mások mellett Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője, Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója és Bartók István, az Edutus Főiskola rektora is.