A tárgyalásról azt mondta, "sajátos körülmények között" folytatták, több rágalom is elhangzott, amelyekre nem volt módja reagálni a magyar félnek. Emiatt a városvezetés fontolgatja, hogy rágalmazás és hatóság félrevezetése miatt feljelentést tesz.

Tarlós István elmondása szerint a jövő héten egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel az új tender kiírásáról. Hangsúlyozta, hogy néhány hónap van már csak hátra a végső határidőig.

A főpolgármester közlése szerint az Alstom olyan vádakat fogalmazott meg, amelyek nem igazak, és a francia bíró nem adott módot arra, hogy a magyar fél ezekre reagáljon.

Nem igaz, hogy az új városvezetés megállapodott volna az oroszokkal az olcsóbb szerelvények beszerzéséről, a BKV-nál az Alstom állításával ellentétben nem volt általános sztrájk, és a szerelvények beszerzésének összegét nem a BKV működésére akarják fordítani - hangsúlyozta Tarlós István, hozzátéve: utóbbi "úgy ostobaság, ahogy van". Ezen vádak miatt - amelyek a tárgyaláson hangzottak el - Budapest várhatóan rágalmazás és hatóság félrevezetése miatt feljelentést tesz.

Elmondta azt is, hogy az Alstom összekeverte azon nyilatkozatait, amelyeket a metróépítés második ütemével kapcsolatban tett (a főpolgármester azt mondta, hogy a második ütemre nincs Budapestnek pénze), a franciák pedig az első ütemre értettek. Ez a főpolgármester szerint a "rosszhiszeműség iskolapéldája" volt az Alstom részéről.

Közölte: ha a másodfokú bíróság is az Alstom javára dönt, akkor a francia Semmítőszéknél van jogorvoslati lehetőség, amivel élni is fognak.

Ha az Alstom stílusa nem változik, akkor minimális lesz a kármentés esélye - jelentette ki, hozzátéve: Budapest ma is megállapodni az Alstommal, de amíg a cégnek nincs vasúthatósági engedélye a szerelvényekre, addig nincs miről tárgyalni. Engedély nélkül a főváros nem veszi át a szerelvényeket.

Azt mondta, nem érti a francia cég viselkedését, mert szerinte sokkal kisebb presztízsveszteségnek tűnik kijavítani a metrók fékrendszerét, mint bíróságon pereskedni.

A versailles-i fellebbviteli bíróság szerdán tartott másodfokú meghallgatást az ügyben, de döntést nem hozott. Két kimenetel lehetséges, vagy helybenhagyják az első fokon eljáró nanterre-i bíróság december 21-i döntését, amelyben megtiltották a szerződés teljesítésére garanciát vállaló bankoknak az összeg, 130 millió euró kifizetését, vagy hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet, és ideiglenes intézkedésként a pénz kifizetésére kötelezik a bankokat.

Korábban a nanterre-i bíróság nem jogerős döntésében megtiltotta, hogy a pénzintézetek átutalják a BKV a bankgaranciát, ezt a közlekedési vállalat megfellebbezte, most másodfokon folyik a per.

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel a szerződést az Alstommal, amelyet a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek még 2006-ban. A felmondása oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt.

A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, ám ezt az Alstom vitatta, ezért utóbbi a bírósághoz fordult. Bár az eredeti szerződésben magyar választott bíróságot neveztek meg, az ügy végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia igazságszolgáltatás december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja, hogy a BKV lehívhassa a bankgaranciát.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy az Alstom által gyártott Metropolis kocsik fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna őket. Emiatt nem adták meg a derogációt (jogszabálytól való eltérést) a francia cégnek.

A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártana a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a négyes vonalra 114 millió euróért.