Szatmáry Kristóf szerint a magánnyugdíjpénztáraknak akkor lenne létjogosultsága, ha az állami nyugdíjrendszernél magasabb éves hozamot tudnának garantálni, az intézetek ezzel szemben összességében mindössze egy százalék alatti hozamot tudnak felmutatni az elmúlt 12 évről.

A jelenlegi rendszerből kizárólag a magánnyugdíjpénztárak szűk vezetősége profitál, míg a 3,2 millió tag rosszabbul jár, mintha az állami nyugdíjrendszerbe utalná a járulékát, ezért a jövőben meg kell teremteni annak a törvényes lehetőségét, hogy az átlépni kívánok veszteségek nélkül térhessenek vissza az állami rendszerbe - fejtette ki a kormánypárti politikus.

Selmeczi Gabriella képviselő, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott emellett azt is hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetések 5 százalékát működési költségként, további 0,8 százalékát pedig vagyonkezelői díjként számolják el, így a pénztártagoktól évente összesen mintegy 40 milliárd forintot vonnak el.

Kiemelte: nem tartják igazságosnak, hogy korábban úgy írták elő a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, hogy ezzel egy időben nem garantálták annak kiemelkedő hasznosságát.

A Fidesz szerint csak egy erős állam lehet képes a gazdasági válságok által előidézett hozamcsökkenések kivédésére, vagyis csak egy állami nyugdíjbiztosító képes kiszámítható és biztonságos nyereséget termelni a jövő nyugdíjasainak - mutatott rá Selmeczi Gabriella.

MSZP: pénzbehajtást végez a kormány a magánnyugdíjpénztáraknál

Az MSZP szerint a kormány egyszerű pénzbehajtást végez a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztésével és közben nem beszél arról, miként kárpótolja a pénztártagokat.

A szocialista Kiss Péter és Burány Sándor erről szerdán, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános parlamenti vitájában tartott vezérszónoki felszólalásaiban szólt.

A volt szociális és munkaügyi miniszter szerint a kormánytöbbség akkor járna el helyesen, ha a most felfüggesztett magánnyugdíj-pénztári járulékokat a jövőben legalább az inflációval növelt reálértékén, vagy a magánnyugdíj-pénztári hozam mértékével növelten írná jóvá a pénztártagok számára.

Kiss Péter cinikusnak minősítette, hogy a Fidesz úgy vesz el a munkavállalóktól 420 milliárd forintot, hogy közben a biztonságukra hivatkozik. Hozzátette: a szocialisták szerint is van helye a nyugdíjrendszer átalakításának, így például a magán-nyugdíjpénztári költségek visszafogásának is, azonban azt szerintük nem megfélemlítéssel, hanem szakértők bevonásával történő szabályozással kellene elérni.

Burány Sándor szerint a kabinet egy alapjaiban hibás, társadalmilag igazságtalan adócsökkentés érdekében söpör be minden lehetséges bevételi forrást.

Az ellenzéki politikus felszólalásában a törvénymódosítás visszavonását kérte a kormánytól. Mint fogalmazott, az MSZP ellenkező esetben minden alkotmányos eszközzel fel fog lépni az ellen, hogy a munkavállalók zsebéből havonta átlagosan mintegy 10 ezer forintot kivegyenek.

"Tudjuk, hogy a Fidesz csak a javunkat akarja, de mi ezt nem adjuk" - zárta felszólalását Burány Sándor.

Selmeczi várja a kormány további lépéseit

A nyugdíjvédelmi megbízott szerint a jelenleg a parlament előtt lévő, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő módosításokkal kapcsolatos nagy feladatokat kell megoldaniuk, de várják a kormány nyugdíjvédelmi programra vonatkozó további lépéseit.

Selmeczi Gabriella erről annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek szerdán, hogy Orbán Viktor kormányfő kedden este az RTL Klub híradójában a magányugdíjpénztárakról egyebek mellett azt mondta: az állam "többet oda pénzt már nem fog átutalni".

A nyugdíjvédelmi megbízott hangsúlyozta: az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatban az szerepel, hogy átmenetileg, a jövő év végéig irányítanak át a magánnyugdíjpénztárakból a harmincmilliárd forintot az állami rendszerbe.

Korainak nevezte a miniszterelnök kijelentésével kapcsolatos kérdéseket. Várjuk a kormány további lépéseit a nyugdíjvédelmi program keretében - jelezte a fideszes képviselő, majd hozzátette: "bármi lehet".

Selmeczi Gabriella kiemelte, nagyon sok köztisztviselő, szakértő és munkatárs dolgozik azon, hogy ne csak most, hanem a további törvényjavaslatokban is érvényesüljön az az alapelv, amely szerint "senki sem járhat rosszabbul". Példaként a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átlépést szabályozó törvényjavaslatot említette.