Az eddigi tapasztalatok és tesztelések alapján a berendezés megoldás lehet a jégesők elleni küzdelemben: egy ágyú ugyanis 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket - közölte a professzor.

A klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (DEAGTC) Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit.

Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezéseket. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.

A berendezés működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, manuálisan vagy SMS-sel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú beruházási költsége viszonylag alacsony: egy-egy ágyú 50 ezer euróba kerül, éves üzemeltetési költsége félmillió forint, míg a jégháló felszerelése ennek tízszerese. Előnye az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más értékes és sérülékeny építményeket is.

Szabó Zoltán elmondta: a jégvédelmi ágyúk működése azon alapszik, hogy acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében hét másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja.

A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégesőképződés egyik fontos feltételét, korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 kilométer magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, és a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint - magyarázta a professzor.