A bizonytalan helyzet miatt egyre sürgetőbb, hogy a térségben lévő önkormányzatok segítségével mielőbb új bázist építsen Sármelléken a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. Az új bázist is Sármelléken építenék fel, mert onnan tudják a helikopterrel a leghatékonyabban "lefedni" a régiót. A beruházás körülbelül százmillió forintba kerülne. Ebből a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. 30 millió forintot tud állni, a fennmaradó részt az állam, valamint a térségben lévő önkormányzatok segítségével teremtenék elő.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a piaci árnál esetenként harminc százalékkal drágábban vásárolhatnak csak papírt és irodaszert az állami és önkormányzati intézmények a következő egy évben, miután ismét az Ápisz-BudaPiért nyerte a feltűnő sietséggel, irreális feltételekkel és a szakértők szerint előre borítékolt eredménnyel kiírt pályázatot. A lap piaci forrásokból úgy értesült, hogy már az idei pályázat kiírásakor mindenki tudta: megint az ÁBP lesz a befutó, mivel szakmai körökben nyílt titok, hogy milyen kapcsolatokat ápolnak a cég vezetői kormányzati körökkel. Ráadásul mindössze tíz napot hagytak az ajánlatok benyújtására, ami alatt szinte lehetetlenség beárazni 2100 terméket, tárgyalni több tucat beszállítóval, lefordíttatni hivatalos fordítóirodával az idegen nyelvű dokumentumokat.

Index beszámol arról, hogy morognak az APEH dolgozói, mert nemcsak hogy nem kaptak egy fitying mozgóbért, vagy ha úgy tetszik, a többletteljesítmény elismeréseként prémiumot a harmadik negyedéves munkájukért, de úgy tűnik, idén már egyáltalán nem egészítik ki az alapfizetésüket. A törvény betűje szerint egyébként nem is járna a jutalom, de korábban a Pénzügyminisztérium igen rugalmasan kezelte az ügyet. Az APEH dolgozói szerint "elpattanhat a húr". A jutalom mértéke az adóhatóság dolgozóinak legnagyobb részét kitevő középfokú végzettségű ügyintézőknél a havi bruttó százhúsz-száznegyvenezer forintos alapjövedelem harminc-negyven százaléka is lehet.

Drasztikus árzuhanást hozott a zöldség-gyümölcs termelők és feldolgozók számára a telített világpiac - így értékelték a hazai konzervipar szereplői a Világgazdaságnak az ágazat helyzetét. Reményre azonban nem látnak okot rövid távon. Az élelmiszer-fogyasztáson belül már most is nagyobb arányú a csökkenés a feldolgozott termékek körében, és úgy vélik, a munkanélküliség növekedése miatt a jövő év még nagyobb visszaesést hozhat a hazai piacon. A termékeik négyötödét exportáló konzervgyártók számára a forint árfolyamának gyengülése sem hozott fellendülést az elmúlt időszakban, mivel a magyar forrásból származó alapanyag csak a költségeik kisebb hányadát teszi ki.

Többfrontos küzdelem indult a közraktári piac, a sorozatos nagy értékű közraktári csalások és visszaélések miatt megrendült bizalom helyreállításáért - írja a Napi Gazdaság. Ma jár le a közraktári hitelezést megújító bankszövetségi javaslatcsomag véleményezési határideje. A Bankszövetség a lap értesülései szerint még ebben a hónapban megkeresi a Közraktári Felügyeletet és az agrártárcát is, mivel a javaslatok egy része a közraktári törvény módosítását igényelné.

A penzcentrum.hu szerint nem kérdés, hogy a válság megváltoztatta fogyasztási szokásainkat. Kimutatható, hogy nem csak takarékosabbak vagyunk, hanem arra is jobban odafigyelünk, milyen minőséget és mennyiséget vásárolunk. Vizsgálatok szerint a tudatosság megmarad a recesszió után is. A pénzügyi portál ismerteti az IDG nemzetközi piackutató cég legfrissebb felmérésének eredményét, amely szerint a vásárlók fele gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben kialakult fogyasztói tudatossága megmarad, sőt, erősödik a válságot követően is. Mindössze öt százalékuk véli úgy, hogy a recesszió lecsengése után kevésbé figyel majd oda, hogy mit/hol/mennyiért vásárol, a megkérdezettek 39 százaléka pedig úgy véli, hogy korábban is tudatosan vásárolt már, így nem szükséges változtatnia.