Magyarországon négy intézményben képeznek orvosokat: Budapesten a Semmelweis Egyetemen, Debrecenben, Szegeden és Pécsett. A legtöbb diákot a fővárosi egyetem Általános Orvostudományi Karára veszik fel, 397-et. Ezen a karon a költségtérítést fizető hallgatóknak 975 ezer forintot kell fizetniük félévente, így évről-évre nagy a küzdelem az állami finanszírozású helyekért.

Szegeden 243 orvostanhallgató kezdi meg tanulmányait szeptembertől, és akit nem államilag finanszírozott képzésre vesznek fel, annak 950 ezer forintot kell fizetnie. Pécsett 925 ezer, Debrecenben pedig 850 ezer forint a költségtérítés.

Mivel a képzési idő 12 félév, így az államilag nem támogatott hallgatóknak 10,2-11,7 millió forintot kell kifizetniük, hogy diplomát szerezzenek. A 6 évnyi egyetemi tanulmányok után még 4-5 évet rezidensként kell eltölteniük az orvosoknak, így tehetnek szakvizsgát.

Ez azt jelenti, hogy legalább 10 évet tanul valaki azért, hogy szakorvosként elhelyezkedhessen, ha tanulmányi eredményei megfelelőek, akkor az egy évtizednyi tanulmányait az állam fizeti. Ha azonban nem jutott be az állami fenntartású helyek egyikére, akkor a diákoknak, leendő orvosoknak és családjuknak komoly, tízmilliós kiadást jelent a tanulmányok finanszírozása.

A költségekhez képest szinte elenyésző az az összeg, amit Magyarországon a kezdő orvosok hivatalosan keresnek. A Magyar Rezidensi Szövetség szerdai fórumán elhangzott, hogy egy osztályvezető szakorvos átlagbére havonta a közalkalmazotti bértábla szerint nettó 150 ezer forint, a rezidensek keresete pedig nem éri el a nettó 100 ezer forintot sem. Ehhez képest Németországban a szakvizsgával még nem rendelkező friss diplomások fizetése is nettó 2 000 euró, ami 600 ezer forintnak felel meg - mondta az InfoRádiónak Papp Magor, a szervezet elnöke.

Itthon tartani őket

Közben az egészségügyi tárca azon dolgozik, hogyan tartsa itthon az orvosokat, akik közül sokan egyetlen percet sem dolgoznak Magyarországon, miután lediplomáztak. A minisztérium rendelettervezete kilenc év hűségre kötelezné a rezidenseket.

A végzett diákok egy része azzal érvel, hogy ha kifizette a magas tandíjat, nincs kötelezettsége a magyar állammal szemben, miért ne kamatoztathatná a tudását külföldön? A tárca viszont joggal várja el
az államilag támogatott helyre járó friss diplomásoktól, hogy a 10 évig tartó ingyenes tanulmányok után ne külföldön, hanem itthon gyógyítsák a betegeket.

A rezidensi szövetség véleménye szerint a tervezet több kritikus elemet is tartalmaz. Kifogásolják azt, hogy az államilag finanszírozott központi gyakornokok száma drasztikusan, a mostani százról tíz százalékra csökkenne.

Trombitás Zoltán, a budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója szerint a kilenc év "röghöz kötés" elfogadhatatlan, az nem tükröz mást, mint az egészségügyben évek óta fennálló feudális rendszert.

A rezidensi szövetség belső felmérése szerint a szakorvosjelöltek a nettó 200 ezer forintos havi fizetéssel értenének egyet, és ha a tárca ragaszkodik a kilencéves "röghöz kötéshez", akkor inkább külföldön próbálnak elhelyezkedni.